Mi a farsang és milyen hagyományok fűződnek hozzá?

Maszkos felvonulások, látványos lakomák, nevetés és jókedv – a farsang szó hallatán mindnyájan felderülünk egy kicsit. A farsang hagyománya a pogány időkig nyúlik vissza, de valójában miért ünnepeljük és mikor kezdődik? Cikkünkben a farsangi ünnepségek varázslatos világába és történetébe kalauzolunk el. Megtudhatod, mit jelképeznek a maszkok, és milyen szokások kötődnek ehhez az évszázados hagyományokkal bíró ünnepkörhöz.

Tartalomjegyzék

Mi az a farsang?
Mikor kezdődik és mi történik a különböző napjain?
Miért ünnepeljük a farsangot?
Milyen farsangi hagyományaink vannak?
Egy kis történelem
Farsang a nagyvilágban

Mi az a farsang?

A farsang egy népi ünnep, amely tele van vidámsággal, lakomákkal és színes maszkokkal, amelyek minden falut vagy várost feldobnak. A karnevál, hagyományos magyar nevén a „farsang farka” szó a latin „carne vale” (karnevál) szóból származik, aminek a jelentése „búcsú a hústól”. Ez az az időszak, amikor megkezdődik a felkészülés a nagyböjtre. Ma már nemcsak vallási szokás, hanem a bőség, a jó ételek és a helyi hagyományok ünnepe is, amelyet az emberek ma is előszeretettel követnek.

Mikor kezdődik és mi történik a különböző napjain?

A farsang a mozgó dátumú ünnepek közé tartozik, hossza és befejezése évről évre változik. Ez azért van, mert két egyházi ünnep, a vízkereszt és a húsvét közé esik. Mindig vízkeresztkor, január 6-án veszi kezdetét, azonban a befejezését a húsvét dátuma határozza meg. Húsvétvasárnaptól visszaszámolva 40 nappal kapjuk meg a nagyböjt kezdetét, hamvazószerdát, ami egyben a farsang végét is jelenti. Így a farsang lehet rövidebb vagy hosszabb is attól függően, hogy mikor ünnepeljük húsvétot.

További jeles napok:

Farsangvasárnap

Farsangvasárnap a farsangi időszak utolsó, vidám napjainak kezdete, a farsang farkának első napja. Ekkor még javában tartanak a mulatságok, bálok, álarcos felvonulások, mielőtt a hamvazószerdával beköszönt a nagyböjt.

Húshagyókedd

A farsangi szezon utolsó napja, a hamvazószerdát megelőző kedd. Ez a nap a bőséges evés-ivásról szól, mielőtt kezdetét veszi a 40 napos nagyböjt. Sok helyen álarcos felvonulásokat, jelmezes bálokat rendeznek.

Hamvazószerda

Hamvazószerda a nagyböjt kezdete, a húsvétot megelőző 40 napos időszak első napja. Ez egyben a farsangi időszak végét is jelenti.

Húsvéti szokások és hagyományok

Miért ünnepeljük a farsangot?

A válasz egyszerű: hogy az emberek még utoljára egy jót lakomázzanak, mulatozzanak és elengedhessék magukat egy kicsit a böjt és a vezeklés időszaka előtt. A régi időkben a tél élelem- és energiahiánnyal járt, ezért a farsangi ünnepek nemcsak az örömről, hanem a bőséges lakomák révén a test feltöltődéséről is szóltak. Napjainkban a farsang inkább lehetőség a baráti összejövetelekre.

Milyen farsangi hagyományaink vannak?

A programban általában maszkos felvonulások, táncok, disznóvágások, álarcosbálok, különféle előadások és természetesen hagyományos finomságokkal teli lakomák szerepelnek. Lekvárral töltött farsangi fánkok, csörögefánkok, borral sült húsok, kocsonyák, kolbászok, hurkák, húsgombócok és töltött káposzták – mindez a farsang gasztronómiai csúcspontja.

A farsang a vidám ünneplés mellett a szimbolikus rituálék ideje is volt, amelyek célja a bőség, az egészség és a jólét biztosítása volt az elkövetkező évre. Íme néhány az ősi szokások közül, amelyek eredetiségükkel garantáltan szórakoztatnak:

Álarcos bálok és mulatságok

Az egyik leghíresebb hagyomány az álarcos felvonulás, amely legkorábbi említése Mátyás király idejéhez kötődik, elsősorban az itáliai-francia reneszánsz mintát követő álarcos mulatságok formájában. Ezek közül a legismertebb a mohácsi busójárás, amely 2009-től szerepel az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listáján.

Dőrejárás

Ez a csallóközi szokás a télűzés és a tavaszvárás rítusa, melynek során a dőréknek nevezett maskarások házról házra járva énekelnek, táncolnak és tréfálkoznak a helybeliekkel. A dőrék jellegzetes maskaráikkal és vidám hangulatukkal nemcsak a telet űzik el, hanem a közösséget is összekovácsolják.

Nagybőgőtemetés

A bőgőtemetés a farsangi időszak lezárásaként, farsang farkán, húshagyókedden zajlik. A bőgőtemetés rituáléja a következő: egy nagybőgőt a kocsma asztalán felravataloznak, leterítik egy fehér lepedővel, és gyertyákat gyújtanak. A bőgő itt a mulatságok és a zene szimbóluma, eltemetése a nagyböjt csendesebb időszakát, a mulatságok végét jelképezi. A nagyböjt idején ugyanis nem volt szokás zenés, zajos összejöveteleket tartani, így például lakodalmakat sem ekkor szerveztek.

Torkos csütörtök

Ezen a különleges napon az emberek bőségesen ettek-ittak, hogy erőt gyűjtsenek az év további részére. Az asztalok roskadoztak a disznótoros finomságoktól, a sör és a pálinka is bőségesen folyt. A keresztény világban a torkos csütörtök általában a farsang csúcspontját jelenti, ekkor kezdődik a farsangi főszezon, a karnevál időszaka.

Mit jelképeznek a farsangi maszkok?

Az álarcos felvonulások fő elemei a maszkok. És nem is akármilyenek – a legőrültebbek, amiket csak el tudsz képzelni. A lényeg a kreativitás, egy kis humor és bátorság. A felvonuláson az álarcosoknak különböző szerepük és szimbolikája volt:

Medve – A termékenység és az erő szimbóluma. Felvonulást vezet vagy nőkkel táncol, hogy biztosítsa a bőséget és a termést. Általában egy medvetartó tartja kötélen.
Menyasszony és vőlegény – az örömöt és az új kezdetet jelképezi. Ők állnak a figyelem középpontjában a menetben, és az esküvőjüket gyakran képregényként játsszák.
Kaszás - A tél végére és az élet mulandóságára emlékeztet. Általában kissé kísértetiesnek tűnik, de túlzással, hogy misztikus hangulatot adjon a felvonulásnak.
Kéményseprő - Kormot szór az emberekre, hogy szerencsét hozzon nekik, és megtisztítsa őket a gonosz erőktől. Ez az egyik leginteraktívabb maszk.
Kecske – Ugrál és szórakoztatja a közönséget. Jelenléte a szüret és a háztartások termékenységét hivatott biztosítani.
Zsidó – Olyan kereskedőt vagy csalót jelképez, aki tréfásan alkudozik, elad vagy apró huncutságokat hajt végre.
Ördög – igazi bajkeverő: huncutságokat követ el, ijesztgeti a gyerekeket és káoszt visz a felvonulásba, míg végül a farsang jelképes lezárásakor "lecsillapodik".
Rendőr - Rendet tart (persze viccesen) és megbírságolja azokat, akik nem akarnak hozzájárulni a farsangi gyűjtéshez.
Farsangi ló – Ő a körmenet középpontja, gyakran drámajátékokat játszanak körülötte a „haláláról” és a feltámadásáról. A ló halála a farsang végét jelenti.

Ma már inkább a szórakozásról van szó, a kreativitás pedig nem ismer határokat, így a hercegnőktől a szuperhősökig bármilyen jelmezre számíthatsz.

Tippek jelmezkészítéséhez

Egy kis történelem

A farsang évszázados hagyományokkal bír hazánkban is. Az ünnepkör mélyen a múltba nyúlik vissza, egészen a pogány időkig, amikor az emberek a tavasz beköszöntét ünnepelték. A kereszténység átvette ezeket az ünnepeket, és új keretet adott nekik. Az ünnepnek régebben mezőgazdasági jelentősége is volt - a talaj termékenységének és az állatállomány egészségének biztosításáról szólt.

Magyarországon a farsang a vidéki kultúra pótolhatatlan részévé vált. Minden régiónak megvoltak a maga sajátos szokásai.

Farsang a nagyvilágban

A sok országban karneválként ismert farsang nemcsak Európában elterjedt hagyomány, hanem a gyarmatosításnak köszönhetően az amerikai kontinensre is eljutott. Míg nálunk a farsangi időszak több napon át húzódik, addig sok országban főként egy tánccal és jelmezes felvonulásokkal teli fő napra összpontosulnak az ünnepségek. A karneválokat főként a katolikus országokban ünneplik, és általában a nagyböjt kezdete előtt meghatározott időpontjuk van.

Az egyik leghíresebb karnevál a Rio de Janeiro-i karnevál, amely méretével, színével és energiájával ámulatba ejti a világot. Egy másik fontos központ Santa Cruz de Tenerife, ami a második legnagyobb karnevál a Rio-i után. Európában elmerülhetsz a farsang varázsában Velencében, ahol a farsangi maszkok és jelmezek művészeti alkotások, vagy Németországban, ahol a farsang hagyományának mély gyökerei vannak, és országszerte nagy felhajtással ünneplik.