Az adventi koszorú, mint az ünnep fő szimbóluma
Az adventi koszorú a karácsonyi készülődés egyik legkedveltebb jelképe. A rajta lévő négy gyertya a négy adventi vasárnapot jelképezi, a gyertyagyújtással pedig visszafelé számláljuk a karácsonyig hátralévő heteket. A vallási és lelki jelentéstartalmán túl a koszorú ma már csodás dísze is az otthonoknak, és nagyban hozzájárul a meghitt, ünnepi hangulat megteremtéséhez.
Adventi naptár: Játékos várakozás a karácsonyra
Az adventi naptár sokkal örömtelibbé teszi a visszaszámlálást, hiszen decemberben minden egyes napra tartogat egy pici meglepetést. A hagyományos változat 24 ablakot rejt, amelyeket december 1-jétől 24-éig nyithatunk ki, egymás után. Ma már számtalan kész lehetőség közül válogathatsz a boltokban, de akár saját magad is elkészítheted a naptárat, feltöltve olyan apróságokkal, amelyek garantáltan mosolyt csalnak a gyerekek vagy a felnőttek arcára.
Borbála napja
Szent Borbála napját december 4-én ünneplik. Ezen a napon szoktak gyümölcságat vízbe tenni, hogy karácsonyra kizöldülve a lány férjhezmenetelét jósolja meg. Ha egy lány gallya karácsony napjára kivirágzik, férjhez megy. Többek között a virágzó ág boldogságot hoz a házba.
Mikulás (Szent Miklós) napja
Szent Miklós az irgalmas szeretet védőszentje és a keresztény hit oltalmazója. A mai Törökország területén született, és önzetlen segítőkészségéről vált híressé: vagyonát szétosztotta a rászorulók között. Mikulás alakja mind a mai napig minden évben felbukkan a falvakban és városokban: december 6-án rénszarvasaival városokba, falvakba látogat, és édességgel ajándékozza meg a gyerekeket. A rosszcsontok virgácsot kapnak.
Luca napja
December 13-a Luca napja. A néphagyományban ez a nap éppúgy kapcsolódott a termékenységvarázsláshoz, mint a házasság-, a halál- vagy az időjárás-jósláshoz. Emellett számos női munkát tiltottak ilyenkor. Ekkor kezdték el faragni a híres lucaszéket is: a néphiedelem szerint a karácsonyig készülő székre felállva az éjféli misén fel lehetett ismerni a boszorkányokat.
Mézeskalács
Általában először ezt sütik, mivel idő kell neki, hogy megpuhuljon. Eredetileg a felsőbb osztályok kiváltsága volt – a szegények karácsonyi asztalára aszalt gyümölcsök kerültek. A megrepedt mézeskalács szerencsétlenséget jelenthet a családban. A gazdag termés érdekében a háziasszonyok egy gyümölcsfa törzsén törölték le a kezükről a tésztát. A mézeskalácsból mézeskalács fa, mézeskalács ház, vagy betlehem építhető.
Az 5 legjobb mézeskalács recept
Betlehem
Régen a karácsony elképzelhetetlen volt betlehem nélkül: eredetileg ez képezte az ünnepi dekoráció központi elemét, és a karácsonyi ajándékokat is köré gyűjtötték. Megépítését az advent végére időzítik, a figurák pedig fokozatosan kerülnek a helyükre – a kis Jézus és a háromkirályok csak a megfelelő pillanatban csatlakoznak a jelenethez. A betlehemet hagyományosan Gyertyaszentelő Boldogasszony napjáig, azaz február 2-ig szokás megtartani.
Karácsonyi családi összejövetelek és az otthon díszítése
A téli napforduló idején eleink a napfényt, az életet, a reményt, valamint a visszatérő meleget és világosságot jelképező díszekkel ékesítették fel otthonaikat. A karácsonyi készülődés központi eleme ma is a lakás csinosítása és a családi együttlét: a természetes anyagokból készült díszek, a fenyőágak, a szárított narancskarika, a fahéj és a csillagánizs illata mind-mind hozzájárulnak a meghitt ünnepi hangulat megteremtéséhez. Az ünnepek közeledtével érdemes időt szánni a közös kézműveskedésre, a díszek elkészítésére és a családi összejövetelekre, hiszen a karácsony igazi értékét a szeretteinkkel eltöltött minőségi idő adja.
Adventi böjt
Az adventi időszakban eleink tartózkodtak a hústól, az alkoholtól és az állati zsíroktól. A szerény böjti étrend főként hüvelyesekből, savanyú káposztából, valamint köleskásából állott, amelyet egy kevés mézzel és dióval ízesítettek.
Karácsonyi sütemények
A karácsonyi asztal elmaradhatatlan dísze a bejgli, a mákos guba és a hókifli. A máknak és a diónak régen bőség- és szerencsehozó, rontáselhárító erőt tulajdonítottak: a hiedelem szerint a sok mákszem a következő év gazdagságát garantálta. Az ünnepi ételekből és süteményekből régen a háziállatoknak is adtak egy keveset, hogy megvédjék őket a betegségektől, a morzsákból pedig a kútba is szórtak, nehogy az kiszáradjon a következő évben.
A legjobb hókifli receptek
Karácsonyfa
A karácsonyfa-állítás a magyar otthonokban is az ünnep elengedhetetlen központi eleme. A hagyomány eredetileg német közvetítéssel terjedt el Közép-Európában, és a 19. században honosodott meg Magyarországon. Régen a fákat főként ehető díszekkel – almával, dióval, mézeskaláccsal és kézzel készített papírdíszekkel – ékesítették, a vidéki házakban pedig gyakran a gerendára függesztették fel őket, hogy helyet takarítsanak meg a szűkös tisztaszobában. Ma a karácsonyfa a családi összetartozás, az öröm és a fény szimbóluma, amelyet szenteste napján közösen díszít fel a család, hogy körülötte gyűljön össze az ajándékozáshoz.
Hangolódj rá az ünnepekre!
