Fokhagyma termesztése a kertben: Tavaszi és őszi ültetés, áztatás, trágyázás, betakarítás és tárolás

A fokhagymatermesztésnek megvan a maga varázsa. Nem igényel különleges szaktudást, így akár egy kezdő kertész is könnyedén boldogulhat vele. Jutalmul fejlett, keménynyakú, pikáns ízű és gyógyhatású fokhagymafejeket kapunk, amelyek gerezdeket rejtenek. Ebből a cikkből megtudhatod, hogy mikor, milyen mélyre és milyen távolságra ültessük a sarjhagymákat vagy gerezdeket, hogyan áztassuk vagy pácoljuk (vegyszerrel vagy anélkül), valamint megismerheted a tavaszi és az őszi ültetés előnyeit. Tanuld meg, hogyan takarítsd be a termést, és hogyan tárold, hogy minél tovább megőrizhesd annak minőségét.

Tartalomjegyzék

A fokhagyma termesztésének alapvető szabályai
Pácolás ültetés előtt
Hogyan, mikor, hova és milyen növények után ültessünk fokhagymát
Hogyan, mivel és mikor kell trágyázni?
A leggyakoribb betegségek és kártevők
Fokhagymafajták
Mikor és hogyan kell a termést betakarítani
Hogyan szárítsuk és tároljuk a fokhagymát télire

A fokhagyma termesztésének alapvető szabályai

A fokhagyma termesztése egyszerű, ezért kezdő kertészek is könnyedén megbirkóznak vele. Mint minden növény esetében, fontos, hogy betartsuk az ültetési, trágyázási és betakarítási időpontokat, valamint az alapvető szabályokat. Mindenekelőtt szerezz be minőségi, tanúsított ültetőanyagot, lehetőleg közvetlenül termelőtől vagy nemesítőtől. Bár a szupermarketben vásárolt fokhagymagerezdek ültetése is lehetséges, az eredmény bizonytalan lehet. Előfordulhat, hogy külföldi fajtáról van szó, amely nem megfelelő az itteni éghajlati viszonyokhoz, így akár termés nélkül maradhatsz. Emellett fennáll annak a veszélye, hogy akaratlanul kártevőket vagy kórokozókat hurcolsz be a talajba, amelyek az egész termést tönkretehetik

Hogyan gondozzuk a fokhagymát a kertben

Kizárólag olyan magyar fajtákat ültessünk, amelyek alkalmazkodtak a helyi körülményekhez.
A gerezdeket és a sarjhagymákat nemesítőknél, termesztőknél vagy kertészeti szaküzletekben vásárold meg. A szupermarketben, piacon, útszéli standokon kapható fokhagymagerezdek ültetésre valószínűleg nem alkalmasak.
A fokhagyma ültetéséhez a talajt elő kell készíteni. Használhatunk jó minőségű komposztot vagy zöldtrágyát. Az olyan növények, mint például a szöszös bükköny vagy a varádicslevelű mézontófű, előnye, hogy a talajba forgatva javítják annak szerkezetét és tápanyagtartalmát. A zöldtrágyát 2 hónappal az ültetés előtt kell levágni és a talajba forgatni. Alkalmasak a kén- és káliumtartalmú kombinált műtrágyák is, például a Cererit.
Ültetéskor ügyelni kell arra, hogy a gerezdek megfelelően (lefelé) helyezkedjenek el a talajban.
Ha a talaj felső 10 cm-es rétege száraz, öntözzük meg a növényeket. Meleg időben 4 naponta öntözzünk mérsékelten. Ne öntözzük túl a növényeket, mert a túlzott nedvesség gombás betegségek kialakulásához vezethet. A fokhagyma május közepétől június közepéig igényli a legtöbb vizet.
A fokhagymagerezdek ne legyenek kint a földből, mert könnyen megpenészedhetnek.
A sárguló levélvégek nem feltétlenül a szárazság jelei, hanem tápanyaghiányra is utalhatnak. Ilyen esetben a műtrágya biztosítja a szükséges tápanyagokat.
Az elszáradt leveleket nem szükséges eltávolítani.
Rendszeresen távolítsuk el a gyomokat és lazítsuk meg a talajt.
A virágszárak szépen mutatnak, de valójában rengeteg energiát és tápanyagot vonnak el a növénytől, ami így hiányzik a gerezdek fejlődéséből. A virágzatot hordozó fejeket azonnal távolítsd el, amint megjelennek.

Hogyan válassz virágföldet

Szaporítás sarjhagymákkal és gerezdekkel

Sarjhagymákkal (vetőmaggal)

A fokhagyma sarjhagymákkal történő szaporítása csak az elefánt fokhagyma (más néven óriás vagy orosz fokhagyma) esetében lehetséges, és kétszer-háromszor több időt vesz igénybe, mint a gerezddel való szaporítás. A sarjhagymákat a termesztőknél vagy saját termésből is beszerezhetjük - csak hagyjuk a virágokat a növényeken, amíg a porzók teljesen be nem érnek, és szedjük le őket, mielőtt a magok elkezdenének kihullani. A jövő évi ültetésre alkalmas sarjhagymák méretének legalább 2 mm-esnek kell lennie. A következő ültetésig tartsd hűvös, száraz helyen. A vetőmagot rendszeresen ellenőrizd a gubacsatka fertőzésének veszélye miatt, amely a gerezdek kiszáradásához és üregesedéséhez vezethet. Ha fertőzést észlelsz, a fertőzött darabokat dobd ki, az egészségeseket pedig a biztonság kedvéért pácold be.

A sarjhagymák érdekessége, hogy akár több szinten is képesek nőni, ehetőek és jól hámozhatók. Másrészt viszont megfosztják az anyanövényt a tápanyagtól, így a hagymában lévő gerezd nem éri el a teljes nagyságát. A következő tenyészidőszakban a sarjhagymákból kerek, osztatlan (egygerezdes) fokhagymák nőnek. Ezekből csak a következő évben lehet teljes értékű termést betakarítani. Bár ez a termesztési módszer nehezebb, mint a gerezdek ültetése, a sarjhagymákból származó növények kevésbé hajlamosak a betegségekre, mivel nem fenyegetik őket a talajban terjedő kórokozók.

Gerezdekkel

A kevésbé tapasztalt kertészek körében a sarjhagymák (majd az egygerezdes fokhagymák) ültetésének hosszadalmas folyamata miatt népszerűbb a gerezdek ültetése. A jó minőségű darabokat kertészeti szaküzletekben, kertészeti termékekre specializálódott webáruházakban és nemesítőknél vásárolhatod meg. Mivel a vetőmagok és palánták forgalmazását rendelet szabályozza, termesztőként biztos lehetsz abban, hogy az ültetőanyag nem fertőzött veszélyes betegségekkel vagy kártevőkkel. Ugyanakkor olyan fajtát vásárolhatsz, amely az adott éghajlati viszonyokhoz jól alkalmazkodik.

A regisztrált fajták ugyan ellenállnak a hagyma sárga törpülés vírusának, de nem ellenállóak a gombabetegségekkel szemben, ezért javasolt a gerezdeket vásárlás után minél hamarabb bepácolni. Mint már említettük, kerüljük a szupermarketekben vagy piacokon vásárolt, fogyasztásra szánt fokhagyma ültetését. A gyakran magyar fajtának árult fokhagymafejek más országból származnak, és más fajták.

Pácolás ültetés előtt

A pácolás az egyetlen megbízható módja annak, hogy megszabaduljunk a gerezdekben megbúvó kártevőktől és betegségektől. Egyes termelők számára elengedhetetlen, mások viszont elkerülik. Ha olyan helyen termesztesz fokhagymát, ahol korábban már termesztettél, akkor a pácolás mindenképpen indokolt. Ezt speciális vegyszerekkel (pl. Sulka), de természetes módon, vegyszerek nélkül is megteheted. Melyik módszer áll hozzád közelebb, és mivel lehet pácolni a fokhagymát?

Sulkával: A Sulka vegyszer nem hatékony a fonálféreg ellen, de nagyon hatásos a gubacsatka ellen. A gerezdeket már szeptember elején áztasd be 2 órára 5%-os Sulka-oldatba. Ezután hagyd megszáradni papírtörlőn, majd tárold száraz, jól szellőző helyen az őszi ültetésig. A gerezdeket ne hagyd 3 óránál tovább az oldatban, mert megéghetnek. Közvetlenül az ültetés előtt áztasd be 2 órára hideg vízbe, így a gerezd gyorsabban aktiválja védelmi mechanizmusait.
Sóval: Egy evőkanál sót oldj fel három liter meleg vízben. A gerezdeket néhány percre mártsd bele az oldatba, majd vedd ki és hagyd megszáradni.
Hipermangánnal: Fél liter hideg vízben oldj fel két szem mangánkristályt. Az így kapott halvány rózsaszín oldatban áztasd a gerezdeket 24 órán át. A mangánoldattal kezelt gerezd felveszi az oldatot, így gyorsabban fog gyökerezni, és ellenállóbbá válik a különböző betegségekkel szemben. Az így kezelt gerezd azonnal elültethető.
Forró fürdőben: 25 percre áztasd a gerezdeket 50 °C-os vízbe, és próbáld a vizet állandó hőmérsékleten tartani. Ha a víz melegebb lesz, a gerezd nem fog kihajtani. A forró vizes fürdő elpusztítja a fonálférgeket, vírusokat, baktériumokat és a penészt. A gerezd felületén és belsejében egyaránt kifejti hatását.
Zsurlófőzetben: 100 gramm szárított mezei zsurlót áztass egy liter hideg vízben 24 órán át. Ezután forrald 30 percig, majd hagyd lehűlni 50 fokra. Végül áztasd bele a fokhagymagerezdeket 25 percre.

Hogyan, mikor, hova és milyen növények után ültessünk fokhagymát

Hova ültessük és a talaj előkészítése az ültetéshez

A növények optimális növekedéséhez napos, meleg és jól szellőző helyet válassz. A talaj legyen tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő képességű, közepesen nehéz szerkezetű (agyagos-homokos), és ne legyen túl nedves. Ültetés előtt körülbelül 1-2 hónappal lazítsd meg a talajt, és távolítsd el a gyomokat. Majd dolgozz bele 15 cm mélységig érett komposztot vagy olyan speciális műtrágyát, amely kötött ként tartalmaz. A növény a laza, jól megművelt talajt kedveli, de a friss trágyát, az istállótrágyát és a túlzott nitrogént kifejezetten utálja, mivel ezek rontják a termés minőségét és tárolhatóságát. Ha magaságyásban szeretnéd termeszteni, 20 cm magas ágyás is elegendő lesz.

Milyen növények után (ne) ültessük

Nem megfelelő elővetemények

A termőhelyeket évente meg kell változtatni. Ugyanarra a helyre három-öt év múlva lehet újra ültetni. Egyes elővetemények az előző szezonokban penészgombát vagy kártevőket juttathattak az ágyásba, ezért nem alkalmasak fokhagyma termesztésére. Melyek ezek?

Hagyma,
póréhagyma,
metélőhagyma,
fokhagyma,
bab,
borsó.

Hogyan készíts komposztot és mit lehet komposztálni? Hogyan készítsünk magaságyást?

Megfelelő elővetemények

A fokhagyma kiválóan termeszthető burgonya után, mivel a burgonya termesztése során rengeteg szükséges tápanyagot hagy a talajban, amelyekre a fokhagymának szüksége van. Szintén kedveli a szamóca utáni (vagy azzal közös) ágyást, de ellenőrizned kell a talaj minőségét, hogy ne érjen kellemetlen meglepetésként a fonálféreg. A fokhagymát káposztafélék, paradicsom, uborka vagy tökfélék után is ültetheted.

Mit lehet mellé ültetni?

Epret,
uborkát,
paradicsomot,
sárgarépát,
salátát,
fekete gyökeret,
gyümölcsfákat és bokrokat,
rózsákat (a fokhagyma felerősíti az illatukat).

Hogyan termessz paradicsomot Hogyan termessz vöröshagymát

Milyen mélyre és milyen távolságra kell ültetni

Ha a fokhagymát a kertben termeszted, ügyelj arra, hogy a sorok közötti távolság 20–30 centiméter legyen. Ez megkönnyíti a kapálást és a gyomlálást. A gerezdek közötti távolság 8–15 centiméter legyen. A gerezdeket 6–10 centiméter mélyre ültesd, attól függően, hogy tavasszal vagy ősszel ülteted el. Általános szabály, hogy minél korábban ültetsz, annál mélyebbre kell helyezni a gerezdeket.

Palántázó helyett használj lapátot, mert így elkerülhető a talaj tömörödése. A laza talajban a növény könnyebben képes gyökeret ereszteni. Ha mégis ültetőbottal dolgozol, ügyelj arra, hogy ne fúrj túl mély lyukat. Ennek elkerülése érdekében biztosítsd, hogy a gyökereknek ne kelljen átnyúlniuk egy üres talajrétegen.

Az ültetés iránya

A fokhagyma ültetésénél az is fontos, hogy milyen irányban helyezed a gerezdeket a földbe. Ha a fokhagyma gerezd szélesebb, gyökeres részét lefelé, a hegyes végét pedig felfelé ülteted, akkor a növény egyenesen fog növekedni. Amennyiben a hegyes végét ülteted lefelé, a növény ugyan ki fog hajtani, de a fej deformált lesz. És hogyan ültessük el a fokhagymát úgy, hogy az ágyás esztétikus legyen és a növények ne árnyékolják egymást? Próbáld ki az orientált ültetést, amikor minden gerezd ugyanabba az irányba néz.

Nagyobb területen történő ültetéskor használhatsz úgynevezett hagymaültetőt – egy eszközt, amely megkönnyíti az ültetést és kevesebb időt vesz igénybe. Amit viszont nem tud biztosítani, az a gerezdek egységes iránya, ami miatt feltételezhető, hogy a termés mennyisége is kevesebb lehet.

Mikor és hogyan kell ültetni tavasszal és ősszel

Tavasszal

A tavaszi fokhagyma ültetése március elejétől május végéig történhet. Hátránya a kisebb terméshozam, előnye pedig, hogy az egyik leggyakoribb kártevővel, a fokhagymaléggyel szemben nagyobb ellenállóságot mutat. Ajánlott a minél korábbi ültetés, ideális esetben közvetlenül a talaj felengedése után.

Sarjhagymák ültetése: A sarjhagymákat kora tavasszal, körülbelül 3 centiméteres tőtávolságra és 6 centiméteres mélységbe ültesd. Július végén szedd fel az egygerezdes fokhagymákat, hogy ősszel vagy a következő tavasszal elültethesd őket.

Gerezdek ültetése: A gerezdeket körülbelül 10-12 centiméteres tőtávolságra és legalább 6 centiméter mélyre ültesd.

Őszi ültetés

Az őszi ültetés népszerűbb a kertészek körében, mint a tavaszi. Sokan szeretik a téli fajtákat, amelyeket az erősebb íz jellemez. Az őszi (téli) fajtákat ősz végén vagy tél elején ültessük. Minél később ültetjük, annál jobb – ideális időszak november közepe. Ha az időjárás engedi, és nincs fagy, az ültetés december elején is elvégezhető. Fontos szempont, hogy ültetés előtt a hőmérséklet tartósan 9 °C alá kell csökkenjen, mivel az alacsony hőmérséklet védi meg a növényt számos betegségtől. Ha túl korán ülteted, a fokhagyma ősszel kihajthat, ami nem kívánatos. A későbbi vetés viszont alacsonyabb terméshozamot eredményezhet.

Sarjhagymák ültetése: A sarjhagymákat általában ősszel ültetik. Nem kell novemberig várnod, már szeptemberben is elültetheted őket. Ültesd őket megfelelően megjelölt sorokba, egyenes, gyomtalanított ágyásba. A sarjhagymákat 3 cm-es távolságra egymástól és 6 cm mélyre ültesd. Tavasszal, amikor melegebb lesz, tartsd gyommentesen az ágyást, hogy a vékony növényeket könnyen megtaláld. Júliusban takarítsd be a kerek, még nem szétváló (egygerezdes) hagymákat, amelyeket jövőre elültethetsz.

Gerezdek ültetése: A gerezdeket 5 centiméteres tőtávolságra ültesd, a sorok között 25 centiméter távolságot hagyj. Az ültetés mélysége legyen 5-7 centiméter. Ha véletlenül kihúztad a héjból a gerezdet, ne aggódj, ki fog hajtani. De szándékosan ne hámozd meg a gerezdeket. Ültetéshez mindig nagy, ép és egészséges gerezdeket válassz.

Hogyan, mivel és mikor kell trágyázni?

A fokhagyma őszi ültetésére való talajelőkészítés során kombinált, kéntartalmú műtrágyákat, például Cereritet vagy NPK-t használhatunk. A tavaszi fokhagyma ültetése előtti trágyázás fő célja a nitrogén pótlása. Erre a kalcium-ammónium-nitrát (15% N) ideális, amely gyorsan oldódó ásványi műtrágya. Szintén megfelelő választás az ammónium-szulfát (20% N), amely 3-4 részletben adagolva biztosítja a növény számára a szilárd anyagok képződéséhez szükséges ként. Az első adagot kora tavasszal alkalmazd, a további adagokat havonta egyszer. Az utolsó adagot közvetlenül a virágszárak és a sarjhagymák eltávolítása előtt kell alkalmazni. Ezt követően már nincs szükség további trágyázásra.

A fokhagyma nem tűri a közvetlen trágyázást szerves trágyával. Ne adj hozzá túl sok klórt és nitrogént, mert ezek gyengítik a növényt és rontják az eltarthatóságot. Nitrogéntartalmú műtrágyát csak akkor használj, ha a levelek sárgulnak. Friss trágyát, hígtrágyát, csirketrágyát vagy baromfitrágyát ne használj.

Viszont nagyon jót tesz neki a jó minőségű komposzt, a kálium-szulfát és az érett trágya, amit alaposan össze kell keverni a talajjal. Májusban és júniusban a növényekhez csalánlevet is adhatunk.

Védő vegyszeres permetezés

Június közepétől néhány kertész a rozsda és a levélfoltosság elleni védekezés céljából gombaölő szereket (Ortiva, Askon) alkalmaz. A kezelést két hét elteltével meg kell ismételni. Ha ezt a módszert választod, a permetezést felhős időben, csapadékmentes körülmények között végezd, legfeljebb 25 °C-os hőmérsékleten.

Milyen műtrágyát használjunk

ICL Speciality Fertilizers Landscaper Pro Spring & Summer 2-3 hó 15 kg (6938)
15 990 Ft – 26 659 Ft

Műtrágya 9 üzletben
ICL Speciality Fertilizers Landscaper Pro Spring & Summer 2-3 hó 15 kg (6938)
ICL Speciality Fertilizers Landscaper Pro Spring & Summer 2-3 hó 15 kg (6938)
15 990 Ft – 20 189 Ft

Műtrágya 5 üzletben
ICL Speciality Fertilizers Landscaper Pro Spring & Summer 2-3 hó 15 kg (6938)
ICL Speciality Fertilizers Landscaper Pro FullSeason 8-9 hó 15 kg
24 450 Ft – 36 590 Ft

Műtrágya 11 üzletben
ICL Speciality Fertilizers Landscaper Pro FullSeason 8-9 hó 15 kg
Genezis Pétimészsó 5 kg
3 299 Ft

Műtrágya 1 üzletben
Genezis Pétimészsó 5 kg

A leggyakoribb betegségek és kártevők

A leghatékonyabb védekezés a betegségek és a kártevők ellen az egészséges vetőmag kiválasztása és a megfelelően előkészített talajba való ültetése. Az ültetést megelőzően érdemes a fokhagyma gerezdeket bepácolni. A túlzott trágyázás és a sok nitrogén növeli a betegségek és a kártevők okozta károsodás kockázatát. Milyen kártevők és betegségek fenyegetik leggyakrabban a fokhagymát?

Fehérpenészes rothadás: amikor a növényeket megtámadja ez a betegség, sajnos nincs más megoldás, mint a fertőzött növények eltávolítása és megsemmisítése. A fertőzött állományból még a látszólag egészséges növényeket sem szabad újraültetni. A betegség tünetei közé tartozik a gyökerek elhalása, a felszínen megjelenő fehér fonalak, valamint a fokhagyma száraz rothadása. Ez utóbbi során a fokhagyma megbarnul és kiszárad. A betegség ellen nincs hatékony vegyszeres védekezés. Ha a kórokozó megjelent a talajban, legalább 10 évig ne ültessünk fokhagymát ugyanarra a helyre. A betegség nemcsak a fokhagymát, hanem a hagymát is megtámadja.
Fonalféreg: a fonalféreg fertőzött vetőmaggal terjed, és hosszú távon megfertőzi a talajt, ami miatt más hagymás növények, például burgonya vagy szamóca termesztése is nehézzé válik. A betegség ellen nincs hatékony vegyszeres védekezés. A fertőzés jelei a növények megsárgult levelei, az elhalt gyökerek, a lelassult növekedés és a megrepedt termés. Fertőzés esetén minden növényzetet, beleértve a gyomokat is, meg kell semmisíteni. A talajt betakarítás után nitrogénes mésszel kell megszórni, majd egy hónapra fóliával letakarni. Ezen a területen legalább 5 évig ne ültessünk hagymás növényeket.
Fokhagymalégy: ez a légyfaj tavasszal petéket rak a növényekre, amelyekből kikelő lárvák járatokat rágnak a növényekbe. Ez deformálja a növényeket, és érzékenyebbé teszi őket más betegségekre. A kártevő ellen a leghatékonyabb védekezés a talaj takarása fehér védőhálóval, vagy vegyszeres növényvédő szerek használata. A tavaszi ültetés szintén segíthet a probléma elkerülésében.

Egyéb betegségek és kártevők

Fuzáriumos rothadás (Fusarium): Ez egy gombás betegség, amely elsősorban a nehezebb talajban termesztett fokhagymát támadja meg, különösen nedves években, amikor a talaj nem megfelelően szellőzik. Felismerhető a lila elszíneződésről, a gyökerek elpusztulásáról és a növények elsatnyulásáról. A megelőzés érdekében olyan időszakban ültessünk, amikor a talaj hőmérséklete 9 °C alá csökken.
Hagymarozsda: A magas páratartalom és a meleg hőmérséklet kedvez a gombabetegség terjedésének. A nitrogénnel túltrágyázott növények fogékonyabbak a fertőzésre. A betegség tünetei közé tartozik a leveleken megjelenő rozsdás pontok és foltok, amelyek később összeolvadnak; a levelek megsárgulnak és elszáradnak. A rozsda elleni védekezés csak a vegetáció elején hatékony. A betegség következtében csökken a terméshozam, de a termés minősége általában nem romlik jelentősen.
Lisztharmat (Peronospora destructor): Ez a betegség elsősorban a fokhagymát és a hagymát támadja meg. Leggyakoribb a meleg és nedves környezetben, amely ideális feltételeket teremt a fejlődéséhez. Az alsó levélfelületen szürkésfehér vagy lilás nemezes bevonatról, a felső oldalon pedig sárga és világoszöld foltokról ismerhető fel. A fertőzött levelek sárgulni kezdenek, elszáradnak, és fokozatosan elhalnak. A betegség elkerülése érdekében használjunk minőségi vetőmagot és gerezdeket, kerüljük a talaj és a levelek túlöntözését, a hagymákat ültetés előtt pácoljuk be, és rendszeresen változtassuk a növények termesztési helyét. A Peronospora mellett előfordulhat a kékpenész (Penicillium) is, amely természetesen elhalt növényi részeken él.
Gubacsatka: Ez az atka könnyen terjed a levegőben, és a tárolt termésben okozza a legnagyobb kárt. Az úgynevezett gerezdek elöregedését idézi elő, ami a gerezdek idő előtti kiszáradásához és zsugorodásához vezet. A fokhagymagerezdek megbarnulnak, majd gyakran rothadás következik be. A növényeken a levelek deformálódását okozza. A leghatékonyabb védekezés ellene a Sulkával való pácolás.
Drótférgek: Ezek a világosbarna vagy sárgás színű, kemény testű drótférgek évekig fejlődnek a talajban. A hagymákon sekély, de esztétikailag zavaró sérüléseket okoznak. A sérülések behatolási kapuként szolgálnak a különböző kórokozók számára.
Csigák és meztelencsigák: A meztelencsigák a teljes növényt károsítják, a leveleket és a földben található hagymákat egyaránt fogyasztják. A leggyakoribb károkozó a spanyol meztelencsiga. Nagy csigafertőzés esetén vegyszeres védekezésre van szükség.

Fokhagymafajták

Különbség a keményszárú fokhagyma és a nem keményszárú fokhagyma között

Botanikai szempontból a fokhagymának két fő típusa van: a keményszárú fokhagyma és a nem keményszárú fokhagyma. Tudod, mi a különbség köztük?

Keményszárú fokhagyma

A keményszárú fokhagyma (Allium sativum var. ophioscorodon) hosszú virágszárat nevel, amely a végén spirálisan felcsavarodik. Gömb alakú virágzata van, amelyből új sarjhagymák fejlődnek. Azoknál a növényeknél, amelyeknél nem cél a sarjhagymák begyűjtése a következő szezonbeli ültetéshez, szükséges eltávolítani a virágokat. Ez azért fontos, mert a virágok jelenléte feleslegesen gyengíti a növényt, és csökkenti a terméshozamot. A keményszárú fokhagyma jellemzően lila színű. A gerezdjei nagyobbak, és a központi keményszár köré rendeződnek. Hátránya, hogy rövidebb ideig tárolható.

Nem keményszárú fokhagyma

A nem keményszárú (Allium sativum var. sativum) egy különleges nemesítési eljárással létrehozott fajta, amely nem képez virágszárat. Ennek köszönhetően a tápanyagok nem a virágzat kialakítására fordítódnak, hanem közvetlenül a gerezdekbe jutnak. Ezáltal a gerezdek több illóolajat tartalmaznak, és intenzívebb ízűek. A gerezdek a hagymában szabálytalan spirálban helyezkednek el, a középső részt pedig kisebb gerezdek töltik ki. A nem keményszárú fokhagyma előnyei közé tartozik az egyszerűbb termesztés, a hosszabb eltarthatóság és a megbízhatóbb terméshozam.

Grillezett zöldségek: tudnivalók és receptek

A legelterjedtebb fajták

A fokhagyma valószínűleg Közép-Ázsiából származik, ahol az Allium longicuspis vad fajból alakult ki. Eredetileg Mongóliában és a kirgiz sztyeppén volt őshonos. Ma már Európában, Ázsiában, Afrikában és Amerikában is termesztik. A világon körülbelül 650–700 fajtája ismert.

A fokhagyma legjobban az eredeti termőhelyéhez hasonló körülmények között érzi jól magát, ezért az idegen fajták gyakran nehezen alkalmazkodnak az itteni környezethez. A megfelelő fajta kiválasztása befolyásolja a vetés és a betakarítás időpontját, valamint a gerezdek ízének intenzitását és méretét. A fokhagyma lehet fogyasztásra szánt vagy vetőhagyma. A fogyasztásra szánt fokhagyma közvetlen fogyasztásra alkalmas, míg a vetőhagyma a következő évi termesztéshez szolgál. A vetőhagyma kiváló minőségű, és termesztését szigorú szabályok szerint végzik.

Zöldszüretre alkalmas fajták

Egyes fajták lehetővé teszik a nem hosszú távú tárolásra szánt hagymák korai betakarítását. A zöld betakarításra legalkalmasabb fajták a Bjetin (keményszárú) és az Anton (nem keményszárú).

Medvehagyma: hol terem és miről ismered fel?

Mikor és hogyan kell a termést betakarítani

Nehéz megállapítani a pontos betakarítási időpontot, hiszen a termésnek érettnek kell lennie, de nem túlérettnek.

Mikor kell betakarítani a keményszárú fokhagymát, és mikor a nem keményszárú fokhagymát

A keményszárú fokhagyma szedése akkor történik, amikor még 5 zsenge, sárga (de nem száraz) levéllel rendelkezik. A kiegyenesedett virágszárakról is meg lehet állapítani, hogy készen áll-e a talajból való kihúzásra. Emiatt érdemes néhány növényen meghagyni a virágzat porzóit, akár alacsonyabb termésmennyiség árán is. Akkor kezdjük el kihúzni a keményszárú fokhagymát a földből, amikor a növények körülbelül fele már fekszik a földön.

Betakarítási eljárás

A betakarítást száraz időben végezzük, amikor a talaj nem nedves. Az ásóval óvatosan lazítsuk meg a földet függőlegesen a hagymafej mellett, ügyelve arra, hogy ne sérüljön meg, majd óvatosan húzzuk ki a növényt a földből. Kézzel tisztítsuk meg a termést a földtől, de ne ütögessük össze a hagymafejeket, hogy elkerüljük a sérülést és a rothadást.

Hogyan tároljuk a termést betakarítás után

A hagymával ellentétben a fokhagymát nem tanácsos több napig az ágyásban hagyni, hogy a napon száradjon meg. Betakarítás után kössük össze a fokhagyma szárát (egyszerre kb. 10 darabot), és egy hónapig száraz, árnyékos, jól szellőző helyen akasszuk fel. Ezután vágjuk le a gyökereket a termésről, rövidítsük meg a szárakat, és távolítsuk el a piszkos felső héjakat.

Hogyan szárítsuk és tároljuk a fokhagymát télire

Hogyan tároljuk a termést betakarítás után

A megtisztított, gyökérzetétől megfosztott és rövidre vágott fokhagymát kötegeljük össze 2–3 hagymából álló kötegekbe, majd akasszuk fel egy hűvös helyiségbe. A közvetlen napfény és a meleg károsíthatja, mivel a gerezd kihajthat. A legjobb hely a fokhagymának egy szellős, huzatos helyiség. A gyenge fagy nem árt neki.

További tippek a termés tárolásához

Hogyan lehet még tárolni és feldolgozni a fokhagymát otthon (nem csak a lakásban)? Melyek ezek?

Fagyasztás: Ha szeretnéd, hogy a fokhagyma megőrizze lédússágát, fagyaszd le. Hámozd meg a gerezdeket, terítsd szét, és fagyaszd le. Ezután tedd egy műanyag zacskóba, és tedd be a fagyasztóba.
Szárítás: A gerezdeket vágd vékony szeletekre, és 2–6 napig hagyd szabadon száradni perforált felületen. Rendszeresen ellenőrizd, hogy nem kezd-e penészedni vagy rothadni. Ha van élelmiszerszárítód, bátran használd. A félbevágott gerezdeket szárítsd ropogósra alacsony, 50 °C-os hőmérsékleten körülbelül 6 órán keresztül.
Tartósítás olajban: Az olívaolajban való tartósítás szintén nagyszerű lehetőség a termés tárolására. Hogyan kell alkalmazni? A megtisztított és meghámozott gerezdeket tedd egy zárható üvegbe, öntsd rá az olívaolajat, és tárold a hűtőszekrényben. Az így tárolt fokhagymát még az olajjal való leöntés előtt megszórhatod borssal és sóval. A gerezdekhez chilit, babérlevelet, szegfűszeget, kakukkfüvet, rozmaringot vagy zsályát is hozzáadhatsz.
Tartósítás sóban: Egy kiló fokhagymát hámozz meg, majd préselj át vagy turmixolj össze 300–400 gramm sóval. Töltsd üvegekbe, és szórj a tetejére egy vékony réteg sót. Zárd le az üvegeket, és tárold sötét, száraz helyen. Ha az így feldolgozott fokhagymát használod, nem kell külön sózni az ételeket.
Tartósítás ecetben: Az ecetben tartósított fokhagyma nagyon egyszerűen elkészíthető. Tedd a meghámozott gerezdeket egy üvegbe, önts rá almaecetet, és szorosan zárd le. Hagyd a hűtőben 3–4 hétig, és továbbra is hűvös helyen tárold.

A zöldségek és gyümölcsök feldolgozása: befőttek, gyümölcslevek, saláták Hogyan válassz aszalógépet