Vöröshagyma termesztése magról vagy dughagymából: Mikor és hogyan kell ültetni és betakarítani

Szabadföldön és kertben 

A növények egészséges fejlődése érdekében és a bőséges termés eléréséhez elengedhetetlen a növények rendszeres gondozása. Mire kell figyelnünk, ha szabadföldön vagy a kertben termesztjük a hagymát?

• Öntözés: A hagyma fejlődésének első felében (azaz az első levelek növekedésekor) intenzívebb öntözést igényel. Láthatóan száraz talaj esetén öntözzük meg, lehetőleg reggel. A növények azonban ne álljanak vízben, nehogy rothadásnak induljanak. A fejlődés második felében, amikor a hagyma már jelentősen megnőtt, csökkentsük az öntözést a penészbetegségek megelőzése érdekében.

• A talaj gondozása: Ügyelj arra, hogy a talaj jól áteresztő, felmelegedett, lazított és tápanyagokban gazdag legyen. 

• Kapálás és sózás: A növények egészségének megőrzése érdekében rendszeresen kapáljuk meg a földjét. Ha meg szeretnénk védeni a hagymát a hagymalégytől, időnként szórjunk a sorok közé egy kevés konyhasót. 

• Trágyázás (hogyan és mivel): Ültetés előtt dolgozzunk be az ágyásba érett komposztot vagy ásványi műtrágyát. A további trágyázás három ciklusban történjen – amikor a növénynek két levele van, majd 14 nap múlva, és végül június végén. A hagyma nem szereti a friss istállótrágyát és a kálium-kloridot, mert ezek megégethetik. A vegetációs időszak alatt célszerű speciális hagyma műtrágyával táplálni a növényeket. Egyes kertészek ilyenkor nagyon keveset trágyáznak. 

Milyen virágföldet válassz    Milyen műtrágyát használjunk

A hagymát kétféleképpen ültethetjük: magról vagy dughagymából. A dughagyma apró hagymácska, amelyet vetőmagból neveltek, és általában könnyen beszerezhető a boltokban. Az ültetés időpontja tavaszra vagy őszre eshet, de a kertészek többsége a tavaszi ültetést részesíti előnyben. Ha szeretnéd megtudni, hogy pontosan mikor kell hagymát ültetni, olvass tovább.

Ültetés tavasszal

Vetőmag   

Már február végén, de legkésőbb április közepén elkezdhetjük a hagyma magról történő termesztését. A magok még nagyon alacsony hőmérsékleten (3-5 °C körül) is hatékonyan tudják hasznosítani a talaj nedvességét a csírázási folyamat elindításához.

Dughagymák  

És mikor ültessük a dughagymát? Ne siessünk, és várjunk legalább március végéig. A dughagymák sokkal érzékenyebbek a hidegre, mint a magok, ezért ne féljünk várni április közepéig. Ha túl korán duggatjuk el a hagymát, fennáll a fagykárok veszélye, ami növeli a gombabetegségek kockázatát. Ha csak április 20. után jut eszünkbe az ültetés, valószínűleg gyengébb lesz a termés. Minél később ültetjük a hagymát, annál célszerűbb inkább a dughagymákat részesíteni előnyben a magokkal szemben.

A gazdag termés és a szép, nagy hagymafejek érdekében elengedhetetlen a napos és meleg fekvés. A legkisebb árnyékolás (pl. gyümölcsfák által) hátrányosan befolyásolhatja a termés méretét. A helynek melegnek kell lennie, mert a hideg és nedves talajban a növények hajlamosabbak a betegségekre. Válasszunk könnyű, agyagos-homokos talajt, mert a nehéz, agyagos talajban nagyobb a gombás betegségek kialakulásának veszélye.

Ültetés előtt alaposan lazítsuk fel a földet. Az ágyás javítására használjunk univerzális kerti komposztot, amely tőzeg, ásványi műtrágya és őrölt dolomit keverékéből áll. Tartalmazhat kloridmentes NPK műtrágyát is, amely elősegíti a gyors gyökeresedést. Ügyeljünk arra, hogy legalább 3 évig ne ültessünk hagymás növényeket ugyanarra a helyre.

Hagyma csávázása ültetés előtt

A csávázás célja, hogy elpusztítsuk a vetőmag felületén vagy belsejében lévő kórokozókat. Míg a kismagvú zöldségek esetében szárazon történik a csávázás (speciális porral), addig a nagymagvú zöldségeknél (hagyma, fokhagyma) a csávázószert vízzel hígítjuk a csomagoláson található utasítások szerint. A csávázást leggyakrabban a hagymás növényeknél alkalmazzák. A hagyma esetében véd a kártevők és a rothadás ellen.

Hogyan csináljuk? A magokat a csomagoláson feltüntetett ideig áztassuk az elkészített oldatban, majd csepegtessük le, és szárítsuk meg jól szellőző helyen. A csávázásra széles spektrumú szerek 0,4%-os koncentrációja (4 ml szer/1 liter víz) ajánlott.  

A hagyma elengedhetetlen összetevője számos ételnek, az omlettektől a valódi francia hagymalevesig. Egyedi íze mellett gyógyhatásai is ismertek, amelyekre az emberek évszázadok óta támaszkodnak. Számos különböző formájú, méretű és színű fajtája létezik, amelyeket mind kissé másképp használnak. Melyek ezek a fajták?

• Sárga: Ez a legsokoldalúbb fajta, szinte minden háztartásban megtalálható. Számos ételhez felhasználható, hőkezelés hatására édesebb és lágyabb lesz az íze. Kiválóan sűríti a leveseket és mártásokat, húshoz és tojássütéshez is remekül használható. 

• Lila: Gyönyörű, intenzív lila színe van, és a sárga hagymához képest finomabb íze. Gyakran találkozhatunk vele salátákban, hamburgerekben, szendvicsekben vagy "chutney"-kban.

• Fehér: Kiválóan alkalmas hideg ételekhez, például salsához, guacamole-hoz, mexikói szószokhoz, valamint zöldsalátákhoz és szendvicsekhez. A sárga hagymához képest finomabb íze miatt sok ételben helyettesíthetjük vele.

• Salottahagyma (mogyoróhagyma): Bár botanikailag a fokhagymafélék családjába tartozik, gyakran tévesen hagymának nevezik. Ez a növény több kisebb hagymát fejleszt, amelyek fürtöt alkotnak. Finom íze miatt, amelyben felfedezhető a fokhagyma aromája is, elsősorban hideg ételekhez használják.

• Tavaszi hagyma: Más néven „csemegehagymaként” ismert, és már kora tavasszal megkezdhető a termesztése. Lágyabb, enyhébb ízvilága van, mint a hagyományos hagymának, ezért kiválóan illik számos tavaszi ételhez. Salátákhoz, krémekhez vagy akár burgonyapüréhez is tökéletes választás.

Hogyan termessz fokhagymát?    Hogyan termessz paradicsomot?  

Más zöldségekhez hasonlóan a hagymát is megtámadhatják különböző betegségek és kártevők. A betegségek kórokozói több évig is megmaradhatnak a talajban, ezért minden évben változtassuk meg a hagyma ültetésének helyét. A betegségek megelőzése érdekében a vetőmagot és a dughagymát ültetés előtt páclében vagy forró vízben kezeljük. A rothadás leggyakrabban a dughagymából nevelt növényeket érinti, de a talaj túlzott nitrogéntrágyázása is okozhatja – ezért nem ajánlott a nitrogénműtrágyázás a hagyma esetében. Melyek a leggyakoribb betegségek és kártevők, és hogyan lehet ellenük védekezni?

Csigák és meztelen csigák  

Ezek a kártevők a nedves, árnyékos helyeket kedvelik. Nem válogatósak, szinte bármilyen növényt megrágnak. A megelőzés érdekében távolítsuk el a gyomokat és a nedves, árnyékos helyeket. A csigákat kézzel is eltávolíthatjuk, vagy speciális csigaölő szereket használhatunk.  

Antraknózis (nyaki rothadás)  

Ez egy gombás betegség, amelyet a gyümölcsökön megjelenő fekete foltok jellemeznek, és fertőzött dughagymákkal terjed. A betegség a hagyma növekedése során rejtve marad, és csak a betakarításkor, tároláskor vagy hosszú esős időszak után válik láthatóvá. A fertőzött hagyma korábban kihajt, mumifikálódik vagy rothad. A betegség a póréhagymát, a snidlinget és a salottát is megtámadhatja. A leghatékonyabb védekezés a dughagymák pácolása ültetés előtt.  

​

A megfelelően tárolt hagyma tökéletes állapotban akár több hónapig is eláll. Hogyan kell eljárni?  

• Az alaposan megszárított terményeket hűvös, száraz helyen tároljuk.

• Az ideális tárolási hőmérséklet 4-6 °C.

• Ha túl meleg helyen hagyjuk, csírázni kezd.

• Tároljuk 65-75%-os páratartalom mellett.

• Jól meglesz a konyhapulton, a kamrában, de az erkélyen (amíg nem fagy) vagy egy nem túl nedves pincében is.

• A vöröshagymának jó szellőzésre van szüksége, hogy ne kezdjen el rothadni. 

Hogyan tárold a hagymát a lakásban

Miután a termés teljesen megszáradt, vágjuk le a megszáradt virágfejeket és gyökereket, valamint távolítsuk el a száraz héjakat, amelyek könnyen eltávolíthatók. Tároljuk a termést egy rétegben egy faládában vagy egy speciális zöldség- és gyümölcstároló zsákban, ahol lakáskörülmények között tavaszig eláll.

Egy másik lehetőség a hagymák befonása. Kössük össze a szálakat, és akasszuk fel a fonatot egy száraz helyre, például a konyhába, ahol szintén feldobja a teret. A fonatból ne húzzuk ki a darabokat, hanem szükség szerint vágjuk le őket, hogy a fonat ne bomoljon ki. Harisnyában is tárolhatjuk, és felakaszthatjuk a kamrában. Ennél a módszernél az egyes darabokat csomókkal válasszuk szét, és mindig annyi darabot vágjunk le, amennyire szükségünk van.

Élelmiszerek tárolása a hűtőben    Mit hova tegyünk a hűtőben és miért fontos a helyes elrendezés