Fokhagyma termesztése a kertben: Tavaszi és őszi ültetés, áztatás, trágyázás, betakarítás és tárolás

A fokhagyma termesztése egyszerű, ezért kezdő kertészek is könnyedén megbirkóznak vele. Mint minden növény esetében, fontos, hogy betartsuk az ültetési, trágyázási és betakarítási időpontokat, valamint az alapvető szabályokat. Mindenekelőtt szerezz be minőségi, tanúsított ültetőanyagot, lehetőleg közvetlenül termelőtől vagy nemesítőtől. Bár a szupermarketben vásárolt fokhagymagerezdek ültetése is lehetséges, az eredmény bizonytalan lehet. Előfordulhat, hogy külföldi fajtáról van szó, amely nem megfelelő az itteni éghajlati viszonyokhoz, így akár termés nélkül maradhatsz. Emellett fennáll annak a veszélye, hogy akaratlanul kártevőket vagy kórokozókat hurcolsz be a talajba, amelyek az egész termést tönkretehetik

Hogyan gondozzuk a fokhagymát a kertben

• Kizárólag olyan magyar fajtákat ültessünk, amelyek alkalmazkodtak a helyi körülményekhez. 

• A gerezdeket és a sarjhagymákat nemesítőknél, termesztőknél vagy kertészeti szaküzletekben vásárold meg. A szupermarketben, piacon, útszéli standokon kapható fokhagymagerezdek ültetésre valószínűleg nem alkalmasak.  

• A fokhagyma ültetéséhez a talajt elő kell készíteni. Használhatunk jó minőségű komposztot vagy zöldtrágyát. Az olyan növények, mint például a szöszös bükköny vagy a varádicslevelű mézontófű, előnye, hogy a talajba forgatva javítják annak szerkezetét és tápanyagtartalmát. A zöldtrágyát 2 hónappal az ültetés előtt kell levágni és a talajba forgatni. Alkalmasak a kén- és káliumtartalmú kombinált műtrágyák is, például a Cererit. 

• Ültetéskor ügyelni kell arra, hogy a gerezdek megfelelően (lefelé) helyezkedjenek el a talajban. 

• Ha a talaj felső 10 cm-es rétege száraz, öntözzük meg a növényeket. Meleg időben 4 naponta öntözzünk mérsékelten. Ne öntözzük túl a növényeket, mert a túlzott nedvesség gombás betegségek kialakulásához vezethet. A fokhagyma május közepétől június közepéig igényli a legtöbb vizet. 

• A fokhagymagerezdek ne legyenek kint a földből, mert könnyen megpenészedhetnek.

• A sárguló levélvégek nem feltétlenül a szárazság jelei, hanem tápanyaghiányra is utalhatnak. Ilyen esetben a műtrágya biztosítja a szükséges tápanyagokat. 

• Az elszáradt leveleket nem szükséges eltávolítani. 

• Rendszeresen távolítsuk el a gyomokat és lazítsuk meg a talajt.  

• A virágszárak szépen mutatnak, de valójában rengeteg energiát és tápanyagot vonnak el a növénytől, ami így hiányzik a gerezdek fejlődéséből. A virágzatot hordozó fejeket azonnal távolítsd el, amint megjelennek.

Hogyan válassz virágföldet   

A pácolás az egyetlen megbízható módja annak, hogy megszabaduljunk a gerezdekben megbúvó kártevőktől és betegségektől. Egyes termelők számára elengedhetetlen, mások viszont elkerülik. Ha olyan helyen termesztesz fokhagymát, ahol korábban már termesztettél, akkor a pácolás mindenképpen indokolt. Ezt speciális vegyszerekkel (pl. Sulka), de természetes módon, vegyszerek nélkül is megteheted. Melyik módszer áll hozzád közelebb, és mivel lehet pácolni a fokhagymát?

• Sulkával: A Sulka vegyszer nem hatékony a fonálféreg ellen, de nagyon hatásos a gubacsatka ellen. A gerezdeket már szeptember elején áztasd be 2 órára 5%-os Sulka-oldatba. Ezután hagyd megszáradni papírtörlőn, majd tárold száraz, jól szellőző helyen az őszi ültetésig. A gerezdeket ne hagyd 3 óránál tovább az oldatban, mert megéghetnek. Közvetlenül az ültetés előtt áztasd be 2 órára hideg vízbe, így a gerezd gyorsabban aktiválja védelmi mechanizmusait. 

• Sóval: Egy evőkanál sót oldj fel három liter meleg vízben. A gerezdeket néhány percre mártsd bele az oldatba, majd vedd ki és hagyd megszáradni. 

• Hipermangánnal: Fél liter hideg vízben oldj fel két szem mangánkristályt. Az így kapott halvány rózsaszín oldatban áztasd a gerezdeket 24 órán át. A mangánoldattal kezelt gerezd felveszi az oldatot, így gyorsabban fog gyökerezni, és ellenállóbbá válik a különböző betegségekkel szemben. Az így kezelt gerezd azonnal elültethető. 

• Forró fürdőben: 25 percre áztasd a gerezdeket 50 °C-os vízbe, és próbáld a vizet állandó hőmérsékleten tartani. Ha a víz melegebb lesz, a gerezd nem fog kihajtani. A forró vizes fürdő elpusztítja a fonálférgeket, vírusokat, baktériumokat és a penészt. A gerezd felületén és belsejében egyaránt kifejti hatását.

• Zsurlófőzetben: 100 gramm szárított mezei zsurlót áztass egy liter hideg vízben 24 órán át. Ezután forrald 30 percig, majd hagyd lehűlni 50 fokra. Végül áztasd bele a fokhagymagerezdeket 25 percre.

​

​

A leghatékonyabb védekezés a betegségek és a kártevők ellen az egészséges vetőmag kiválasztása és a megfelelően előkészített talajba való ültetése. Az ültetést megelőzően érdemes a fokhagyma gerezdeket bepácolni. A túlzott trágyázás és a sok nitrogén növeli a betegségek és a kártevők okozta károsodás kockázatát. Milyen kártevők és betegségek fenyegetik leggyakrabban a fokhagymát?  

• Fehérpenészes rothadás: amikor a növényeket megtámadja ez a betegség, sajnos nincs más megoldás, mint a fertőzött növények eltávolítása és megsemmisítése. A fertőzött állományból még a látszólag egészséges növényeket sem szabad újraültetni. A betegség tünetei közé tartozik a gyökerek elhalása, a felszínen megjelenő fehér fonalak, valamint a fokhagyma száraz rothadása. Ez utóbbi során a fokhagyma megbarnul és kiszárad. A betegség ellen nincs hatékony vegyszeres védekezés. Ha a kórokozó megjelent a talajban, legalább 10 évig ne ültessünk fokhagymát ugyanarra a helyre. A betegség nemcsak a fokhagymát, hanem a hagymát is megtámadja. 

• Fonalféreg: a fonalféreg fertőzött vetőmaggal terjed, és hosszú távon megfertőzi a talajt, ami miatt más hagymás növények, például burgonya vagy szamóca termesztése is nehézzé válik. A betegség ellen nincs hatékony vegyszeres védekezés. A fertőzés jelei a növények megsárgult levelei, az elhalt gyökerek, a lelassult növekedés és a megrepedt termés. Fertőzés esetén minden növényzetet, beleértve a gyomokat is, meg kell semmisíteni. A talajt betakarítás után nitrogénes mésszel kell megszórni, majd egy hónapra fóliával letakarni. Ezen a területen legalább 5 évig ne ültessünk hagymás növényeket. 

• Fokhagymalégy: ez a légyfaj tavasszal petéket rak a növényekre, amelyekből kikelő lárvák járatokat rágnak a növényekbe. Ez deformálja a növényeket, és érzékenyebbé teszi őket más betegségekre. A kártevő ellen a leghatékonyabb védekezés a talaj takarása fehér védőhálóval, vagy vegyszeres növényvédő szerek használata. A tavaszi ültetés szintén segíthet a probléma elkerülésében.

Különbség a keményszárú fokhagyma és a nem keményszárú fokhagyma között

Botanikai szempontból a fokhagymának két fő típusa van: a keményszárú fokhagyma és a nem keményszárú fokhagyma. Tudod, mi a különbség köztük?  

Keményszárú fokhagyma 

A keményszárú fokhagyma (Allium sativum var. ophioscorodon) hosszú virágszárat nevel, amely a végén spirálisan felcsavarodik. Gömb alakú virágzata van, amelyből új sarjhagymák fejlődnek. Azoknál a növényeknél, amelyeknél nem cél a sarjhagymák begyűjtése a következő szezonbeli ültetéshez, szükséges eltávolítani a virágokat. Ez azért fontos, mert a virágok jelenléte feleslegesen gyengíti a növényt, és csökkenti a terméshozamot. A keményszárú fokhagyma jellemzően lila színű. A gerezdjei nagyobbak, és a központi keményszár köré rendeződnek. Hátránya, hogy rövidebb ideig tárolható.

Nem keményszárú fokhagyma 

A nem keményszárú (Allium sativum var. sativum) egy különleges nemesítési eljárással létrehozott fajta, amely nem képez virágszárat. Ennek köszönhetően a tápanyagok nem a virágzat kialakítására fordítódnak, hanem közvetlenül a gerezdekbe jutnak. Ezáltal a gerezdek több illóolajat tartalmaznak, és intenzívebb ízűek. A gerezdek a hagymában szabálytalan spirálban helyezkednek el, a középső részt pedig kisebb gerezdek töltik ki. A nem keményszárú fokhagyma előnyei közé tartozik az egyszerűbb termesztés, a hosszabb eltarthatóság és a megbízhatóbb terméshozam.

Grillezett zöldségek: tudnivalók és receptek 

Nehéz megállapítani a pontos betakarítási időpontot, hiszen a termésnek érettnek kell lennie, de nem túlérettnek.  

Mikor kell betakarítani a keményszárú fokhagymát, és mikor a nem keményszárú fokhagymát

A keményszárú fokhagyma szedése akkor történik, amikor még 5 zsenge, sárga (de nem száraz) levéllel rendelkezik. A kiegyenesedett virágszárakról is meg lehet állapítani, hogy készen áll-e a talajból való kihúzásra. Emiatt érdemes néhány növényen meghagyni a virágzat porzóit, akár alacsonyabb termésmennyiség árán is. Akkor kezdjük el kihúzni a keményszárú fokhagymát a földből, amikor a növények körülbelül fele már fekszik a földön.

Betakarítási eljárás

A betakarítást száraz időben végezzük, amikor a talaj nem nedves. Az ásóval óvatosan lazítsuk meg a földet függőlegesen a hagymafej mellett, ügyelve arra, hogy ne sérüljön meg, majd óvatosan húzzuk ki a növényt a földből. Kézzel tisztítsuk meg a termést a földtől, de ne ütögessük össze a hagymafejeket, hogy elkerüljük a sérülést és a rothadást.  

Hogyan tároljuk a termést betakarítás után  

A hagymával ellentétben a fokhagymát nem tanácsos több napig az ágyásban hagyni, hogy a napon száradjon meg. Betakarítás után kössük össze a fokhagyma szárát (egyszerre kb. 10 darabot), és egy hónapig száraz, árnyékos, jól szellőző helyen akasszuk fel. Ezután vágjuk le a gyökereket a termésről, rövidítsük meg a szárakat, és távolítsuk el a piszkos felső héjakat.  

Hogyan tároljuk a termést betakarítás után

A megtisztított, gyökérzetétől megfosztott és rövidre vágott fokhagymát kötegeljük össze 2–3 hagymából álló kötegekbe, majd akasszuk fel egy hűvös helyiségbe. A közvetlen napfény és a meleg károsíthatja, mivel a gerezd kihajthat. A legjobb hely a fokhagymának egy szellős, huzatos helyiség. A gyenge fagy nem árt neki.

További tippek a termés tárolásához

Hogyan lehet még tárolni és feldolgozni a fokhagymát otthon (nem csak a lakásban)? Melyek ezek?  

• Fagyasztás: Ha szeretnéd, hogy a fokhagyma megőrizze lédússágát, fagyaszd le. Hámozd meg a gerezdeket, terítsd szét, és fagyaszd le. Ezután tedd egy műanyag zacskóba, és tedd be a fagyasztóba.

• Szárítás: A gerezdeket vágd vékony szeletekre, és 2–6 napig hagyd szabadon száradni perforált felületen. Rendszeresen ellenőrizd, hogy nem kezd-e penészedni vagy rothadni. Ha van élelmiszerszárítód, bátran használd. A félbevágott gerezdeket szárítsd ropogósra alacsony, 50 °C-os hőmérsékleten körülbelül 6 órán keresztül.

• Tartósítás olajban: Az olívaolajban való tartósítás szintén nagyszerű lehetőség a termés tárolására. Hogyan kell alkalmazni? A megtisztított és meghámozott gerezdeket tedd egy zárható üvegbe, öntsd rá az olívaolajat, és tárold a hűtőszekrényben. Az így tárolt fokhagymát még az olajjal való leöntés előtt megszórhatod borssal és sóval. A gerezdekhez chilit, babérlevelet, szegfűszeget, kakukkfüvet, rozmaringot vagy zsályát is hozzáadhatsz.

• Tartósítás sóban: Egy kiló fokhagymát hámozz meg, majd préselj át vagy turmixolj össze 300–400 gramm sóval. Töltsd üvegekbe, és szórj a tetejére egy vékony réteg sót. Zárd le az üvegeket, és tárold sötét, száraz helyen. Ha az így feldolgozott fokhagymát használod, nem kell külön sózni az ételeket. 

• Tartósítás ecetben: Az ecetben tartósított fokhagyma nagyon egyszerűen elkészíthető. Tedd a meghámozott gerezdeket egy üvegbe, önts rá almaecetet, és szorosan zárd le. Hagyd a hűtőben 3–4 hétig, és továbbra is hűvös helyen tárold.

 A zöldségek és gyümölcsök feldolgozása: befőttek, gyümölcslevek, saláták    Hogyan válassz aszalógépet