Komposztálás a kertben: hogyan készíts komposztot és mit lehet komposztálni?

A komposztáló elhelyezése 

Nem biztos, hogy az első hely, amit kigondolsz, a legmegfelelőbb a komposztáló elhelyezésére. Milyen feltételeknek kell megfelelnie a komposztáló helyének?

• Talajjal való érintkezés: elkerülhetetlen, hogy a biomassza ne érjen hozzá a talajhoz. A szabad fenéknek köszönhetően a hasznos mikroorganizmusok, férgek és giliszták képesek behatolni a komposztba, amelyek gondoskodnak a rendszeres levegőztetéséről és a hulladék gyorsabb lebontásáról. 
• Magasabban fekvő árnyékos terület: megakadályozza, hogy a nedves talajból a víz a biomasszába szivárogjon. 
• Óvd a naptól, széltől és esőtől: a lebomló szerves hulladékkeveréket óvni kell a közvetlen napfénytől, széltől és esőtől. Míg az eső a biohulladék rothadását okozhatja, a napsütés nemcsak kiszárítja, de nyáron akár a komposzt spontán felgyulladásához is vezethet. Emellett a közvetlen napfény okozta magas hőmérséklet elpusztítja a humuszképződéshez szükséges mikroorganizmusokat. A komposztálónak fedővel kell rendelkeznie, vagy legalábbis tető alá kell helyezni.
• Egész éves hozzáférés: a megfelelő hely kiválasztásakor gondolj a komposztáló kényelmes hozzáférhetőségére is. Talicskával, kerti kocsival vagy fűnyíró kosárral is hozzá kell tudnod férni.
• Elegendő hely a komposztáló körül: a komposztáló körül elegendő szabad helynek kell lennie ahhoz, hogy a biohulladékot speciális rúddal vagy vasvillával át lehessen forgatni.
• Távol a háztól és a szomszédoktól: a hulladék humusszá alakulása olyan anyagokat hoz létre, amelyek nem biztos, hogy mindenki orrának tetszeni fognak. Ezért ideális esetben helyezd a komposztálót a kert egy félreeső sarkába, ahol a szag nem zavar majd sem téged, sem a szomszédokat.

A komposztálás régóta nagy népszerűségnek örvend a kertészek körében. És ez nem csoda! Az ötlet, hogy a biohulladékot saját maga szerves trágyájává alakítsa, a legtöbb termelő számára vonzó gondolat. Minden háztartás és főleg a kert tele van szerves maradékokkal, amelyeket kár lenne nem felhasználni ennek a nagyon értékes anyagnak a megszerzésére. Univerzális szerves trágyaként szolgálhat, amely minden növénytípusra használható. Annak érdekében, hogy valóban jó minőségű és tápanyagban gazdag legyen, tartsd be a következő komposztálási elveket:

Az anyagok kiegyensúlyozott összetétele 

A tápanyagok változatos spektruma fontos a biohulladék minősége és jó lebonthatósága szempontjából. Kombinálj minél többféle anyagot – levágott fű, levelek, moha, szalma, leszakadt ágak, szárított gyep, fűrészpor, kéreg, trágya, szerves konyhai maradék, hamu, de akár kartonpapír vagy papír is.

Ahhoz, hogy a komposztkészítés eredménye valóban minőségi legyen, és minden úgy menjen, ahogy annak lennie kell, a biomasszának két fő összetevőből kell állnia - fából és zöld anyagból. Ezen komponensek ideális aránya 2-3 rész faanyag, 1 rész zöld. A fahulladék sok szenet tartalmaz, ide tartozik a szalma, a fakéreg, a fa és a fűrészpor. A friss zöld viszont gazdag nitrogénben, és fűből, konyhai biohulladékból, lótrágyából, szarvasmarha-trágyából, levelekből és tűlevelekből áll. Értékes anyag a csalán és a gyökerek, de a magvaktól megfosztott gyomnövények is.

Válts környezettudatos életmódra: zero waste, újrahasznosítás, természetes kozmetikumok

Komposztálás ősszel és télen

Ősszel igyekezzünk minél több szerves hulladékot helyezni a komposztálóba. Minél jobban felkészítjük a télre, annál jobb, mert a felmelegített biomassza az aerob baktériumok, giliszták és a talaj élőlényeinek menedékévé válik az egész téli szezonra. A hideg téli időszakban sem áll le a bomlási folyamat a komposztálóban, így nem szabad közömbösnek lenni a szerves hulladékok válogatása iránt.

Soha ne gereblyézd fel a biomasszát, és csak enyhén forgasd át az újonnan hozzáadott anyagot a felső réteggel. Amellett, hogy lassítaná az egyes komponensek bomlását, hő és gáz is távozna belőle, ami stabil környezetet teremt annyi hasznos mikroorganizmus számára. Ideális a rozsdamentes acél, spirálisan csavart humuszos levegőztető használata, amellyel a biomassza belső részeihez oxigént juttathatunk anélkül, hogy a mikroorganizmusokat hirtelen hőmérséklet-változásoknak tennénk ki.

Mit ne tegyél a komposztba

Sok olyan dolog van, ami nem való a biohulladékba. Míg egyesek a bomlás során nagyon erős szagot árasztanak, és vonzzák a nem kívánt állati látogatókat, mások megzavarhatják a szerves eredetű összetevők természetes bomlását. Ügyelj a húsevő állatok ürülékére is, amely teljesen lerontja a komposztot. Milyen egyéb dolgokról beszélünk?

• Hús, csont és hal,
• olajok és zsírok,
• trópusi gyümölcsök héja és magja (a citrusfélék túlságosan savassá tehetik a biomasszát),
• tejtermékek,
• főtt étel maradékai, 
• régi kenyér, 
• burgonyahéj,
• vegyileg kezelt anyagok (festékek, lakkok),
• beteg növények,
• bizonyos típusú növények (tuja, üröm),
• szén és cigarettahamu, cigaretta, 
• gyomnövények,
• műanyag, fém, üveg, kövek, textil,
• magazinok, fotópapír,
• porszívózsákok vagy azok tartalma,
• forgácslapból származó fűrészpor,
• húsevő állatok ürüléke,
• döglött állatok, 
• mész (komposztáló építésekor). 

Mire jó a komposzt: a kerttől a virágcserépig

Azt már tudod, hogy a saját kertedből származó műtrágya igazi kincs. De ismered a legáltalánosabb felhasználási módjait is?

• Mulcsozás: használd talajtakaróként a növények körül. Ennek köszönhetően a talaj jobban felveszi a vizet, megtartja a tápanyagokat és ellenállóbb lesz a gyomnövekedéssel szemben. 
• Trágyázás: a humuszban található tápanyagokat az egész kert lelkesen fogadja. Kora tavasszal szórd a gyümölcsfák köré (az első rügyek kihajtása előtt) vagy a zöldségágyásokra. 
• A kerti talaj minőségének javítása: keverd össze sűrű, rosszul vízelvezető kerti talajjal. Az eredmény a talaj szerkezetének fellazulása lesz, ami megkönnyíti a növényi gyökerek mélyebbre hatolását.
• Új ágyások kialakítása: új növények ültetésekor szórd a lyukba vagy a cserépbe. A föld így több vizet tart vissza, és a növények gyökerei mélyebbre nyúlnakúj növények ültetésekor szórd a lyukba vagy a cserépbe. A föld így több vizet tart vissza, és a növények gyökerei mélyebbre nyúlnak.
• Átültetéskor: nagyobb cserépbe vagy a kertben más helyre átköltözni gyakran nehéz a növények számára. Egy kis szerves trágya hozzáadásával ösztönözni fogod a növekedésüket az új helyen.
• Komposzt csurgalékvíz: a humusz vízbe keverésével nagyon tápláló folyékony műtrágyát kapunk. Ez megerősíti a növényeket és segíti a gyorsabban növekedést.
• A biológiai aktivitás támogatása: a műtrágya olyan mikroorganizmusokat tartalmaz, amelyek rendkívül előnyösek a talaj ökoszisztémája számára.

A fák és cserjék ápolása