A következő oldalon alkoholok szerepelnek
Az "Ok" gomb megnyomásával kijelentem, hogy elmúltam 18 éves, és nem teszem lehetővé számára, hogy az itt megjelenített tartalmakhoz jogosulatlan -vagy kiskorú személyek hozzáférjenek.
A következő oldalon erotikus tartalmú termékek szerepelnek.
Az "Ok" gomb megnyomásával kijelentem, hogy elmúltam 18 éves, és nem teszem lehetővé számára, hogy az itt megjelenített tartalmakhoz jogosulatlan -vagy kiskorú személyek hozzáférjenek.
A talaj előkészítése tavasszal
A talaj jellege az egyik tényező, amely meghatározza, hogy milyen típusú növények az ideálisak a kertedben való termesztéshez. Hasonlóan fontos a páratartalom, az adott terület időjárása, a napfény mennyisége és a beárnyékolt területek aránya.
Tartalomjegyzék
A talaj összetétele
Ezt a talajt alkotó részecskék mérete és mennyisége határozza meg. A szerves anyagok jelenléte (vagy hiánya) is fontos tényező. Az agyagos talajok olyan mikroszkopikus részecskékből állnak, amelyek olyan szorosan helyezkednek el egymás mellett, hogy még meleg időben is képesek megtartani a nedvességet. Viszont hidegek és tapadósak is lehetnek, így megrepedezhet a melegben.
A homokos talaj sokkal nagyobb részecskéket tartalmaz. Gyorsan felmelegszik és jól átengedi a vizet. Ez azonban káros is lehet, mivel a tápanyagok gyakran az egyes részecskék között oldat formájában találhatók meg a talajban. Ebből a szempontból az ideális a homokos-agyagos talaj (a homok enyhe túlsúlya miatt az agyaggal szemben).
A talaj állapotát mindig jelentősen javítja a szerves trágya bedolgozása. Ez alapvetően képes rögzíteni a laza homokos talaj részecskéit, valamint felosztani a ragadós agyag finom szemcséit. Ezenkívül a benne lévő mikroorganizmusok növelik a talaj termékenységét.
A talaj pH-értéke
Több mint egymillió évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a földkéreg egyes kőzeteinek mállása a talajt a ma ismert formájúvá alakítsa. Logikusan ezeknek a kőzeteknek a karaktere is kihat a belőlük kialakult talajra. Például a gránit és más öregebb magmás kőzetek vagy homokkő savas talajt, míg a mészkő és a kréta kőzetek lúgos talajt képeznek.
Ezért a talaj a szemcseméreten kívül a relatív lúgossága és savassága szerint is felosztható. Ezt a jellemzőt a pH-skálán mérjük. Tartománya 0-14 között terjed, a semleges pH a 7.
- A növények 4,5-7,5 pH-értékű talajban nőnek
- A legtöbb növény számára az ideális pH-érték az 5,7-6,7 közötti
- A magasabb pH túl lúgos, az alacsonyabb pH túlságosan savas a növények számára
A meszes talajok lúgosak, ezért magas pH-értékűek, magas kalciumtartalmúak. Ennek ellenére nagyon termékenyek lehetnek, ha megfelelően trágyázzák őket. Több szerves anyag - komposzt - hozzáadásával savanyíthatók.
Ennek ellentéte a tőzeges talaj, amely nagyon savanyú. A tőzeg elhalt növényi maradványokból áll, ezért önmagában szerves talaj. Tehát a fordított eljárás érvényesül, ha azt szeretnéd, hogy a talaj lúgosabb legyen, adj hozzá őrölt mészkövet. 0,25 kg/1 m² dózis akár 0,75 egységgel növelheti a pH-t. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a boltokban árusított tőzeg általában tápanyagokban gazdag, ezért nincs szükség további módosításra.
A honlapunkon megvásárolható pH-mérő tesztcsíkok vagy pH mérők segítségével megtudhatod, milyen a talaj pH-ja. Maga az elemzés nagyon egyszerű, csak kövesd az adott gyártó utasításait. Az földterületen növő vadvirágok és fák is jó indikátorok. Például a hanga, a nyír vagy fenyő többnyire savas talajt jelez. Az erdei szélfű viszont a lúgos, meszes talajokat kedveli.
A talaj előkészítése tavasszal
Az új szezonra való felkészülés kezdetét az időjárás, pontosabban a talaj hőmérséklete határozza meg. Ezt talaj (vagy közönséges) hőmérővel minden reggel meg tudod mérni, kb. 7-10 cm mélységben. Ha a hőmérséklet stabilan 7 °C felett marad legalább 7 napig, ez egyértelmű jelzés a tavaszi munkák megkezdésére. A talajnak morzsalékosnak, nem ragadósnak és száraznak kell lennie.
Akár egész télen az ágyásokban hagyod a növényeket (úgynevezett zöldtrágyázás), akár szerves talajtakaróval borítod a talajt, ezt az anyagot most be kell dolgozni a talajba. Elegendő a kis részeket kb. 20 cm mélyre betemetni, a nagyobb növényeket a komposztba dobni, vagy beásás előtt felaprítani.
A nyitott virágágyásoknál ez attól függ, hogy ősszel mennyire vigyáztál rájuk. Ha már megtrágyáztad és felástad őket, most lazítsd meg kapával a talajt. Ha nem, akkor még több dolgod lesz. A talajt kézzel, ásóval vagy kultivátorral dolgozd meg, és megfelelő trágyázással lásd el tápanyagokkal. Szinte bármilyen zöldséget tervezel termeszteni, az érett komposzt általánosságban a megfelelő választás. Gyakorlatilag elég a jól kialakított virágágyásra kiteríteni, vagy kb. 10 cm mélyre beforgatni. A tavasz jó alkalom az új virágágyások kialakítására is. Így lesz idejük eleget pihenni, és mindenekelőtt elegendő erőt meríteni a trágyából.
Érdemes megemlíteni sok kertész makacs hozzáállását, miszerint az ásás valójában nem tesz jót a talajnak. A talaj legtermékenyebb része (humusz) mélyebben található, míg a terméketlen talaj a felszínen. De az ásást gyakorlatilag csak a már említett talajtakaróval vagy zöldtrágyával való teleltetés esetén lehet elkerülni.