Vöröshagyma termesztése magról vagy dughagymából: Mikor és hogyan kell ültetni és betakarítani

Még a kezdő kertészeknek sem okoz nehézséget ennek a növénynek bármelyik fajtájának termesztése. A vetéstől a betakarításig számos lépésre kell figyelnünk, hogy bőséges terméshez jussunk. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogyan ültessünk hagymát magból vagy dughagymából, elmondjuk, milyen betegségek és kártevők veszélyeztethetik a termést, és hogyan védekezhetünk ellenük.

Tartalomjegyzék

Hogyan termessz hagymát: szabadban és a lakásban
Mikor ültessük a hagymát
Hogyan, hová és mivel ültessük a hagymát?
A legelterjedtebb fajták
Betegségek és kártevők
Mikor kell betakarítani a vöröshagymát
Téli tárolás

Hogyan termessz hagymát: szabadban és a lakásban

Szabadföldön és kertben

A növények egészséges fejlődése érdekében és a bőséges termés eléréséhez elengedhetetlen a növények rendszeres gondozása. Mire kell figyelnünk, ha szabadföldön vagy a kertben termesztjük a hagymát?

Öntözés: A hagyma fejlődésének első felében (azaz az első levelek növekedésekor) intenzívebb öntözést igényel. Láthatóan száraz talaj esetén öntözzük meg, lehetőleg reggel. A növények azonban ne álljanak vízben, nehogy rothadásnak induljanak. A fejlődés második felében, amikor a hagyma már jelentősen megnőtt, csökkentsük az öntözést a penészbetegségek megelőzése érdekében.
A talaj gondozása: Ügyelj arra, hogy a talaj jól áteresztő, felmelegedett, lazított és tápanyagokban gazdag legyen.
Kapálás és sózás: A növények egészségének megőrzése érdekében rendszeresen kapáljuk meg a földjét. Ha meg szeretnénk védeni a hagymát a hagymalégytől, időnként szórjunk a sorok közé egy kevés konyhasót.
Trágyázás (hogyan és mivel): Ültetés előtt dolgozzunk be az ágyásba érett komposztot vagy ásványi műtrágyát. A további trágyázás három ciklusban történjen – amikor a növénynek két levele van, majd 14 nap múlva, és végül június végén. A hagyma nem szereti a friss istállótrágyát és a kálium-kloridot, mert ezek megégethetik. A vegetációs időszak alatt célszerű speciális hagyma műtrágyával táplálni a növényeket. Egyes kertészek ilyenkor nagyon keveset trágyáznak.

Milyen virágföldet válassz Milyen műtrágyát használjunk

Otthon a lakásban

Próbáltad már a pörköltet, levest, krumplipürét vagy krémeket friss hagymaszárral köríteni? Remekül feldobja az ételt! Ha tetszik ez az ötlet, kezdj el otthon metélőhagymát (snidlinget) termeszteni. Egész évben metélheted és használhatod.

Cserépben

A hagymát ültessük virágfölddel ellátott cserépbe, úgy, mintha a kertbe ültetnénk. A hagymák között azonban ne hagyjunk hézagot, hanem szorosan egymás mellé helyezzük a földbe. A hézagokat töltsük fel földdel, és öntözzük meg. A cserepet tegyük világos és meleg helyre. Két hét múlva már szedhetjük is a friss hagymát.

Befőttesüvegben

Tegyük a hagymát egy befőttesüvegbe, és öntsünk alá egy kevés vizet, úgy, hogy az alig érjen a hagymához. Ezután tegyük a poharat világos és meleg helyre, és a vizet minden nap cseréljük ki. Néhány nap múlva a hagyma aljából kihajtanak a gyökerek, és a tetejéből a hagyma szára, amit fokozatosan vághatunk, és újra nőni hagyhatunk.

PET-palackban

Ez a módszer nagyon egyszerű. Szükségünk lesz egy PET-palackra, vagy még jobb, ha egy 5 literes műanyag ivóvizes hordót kerítesz. Vágjuk le a PET-palack tetejét a kupakkal együtt – de ne dobjuk ki, még szükségünk lesz rá. A palack oldalára filctollal rajzoljuk meg a palántáknak való lyukakat, majd vágjuk ki őket vágóval vagy késsel. Ne legyenek túl nagyok, hogy a palánták ki ne essenek.

Rétegezve töltsük meg a palackot virágfölddel, és a palántákat szúrjuk a lyukakba, úgy, hogy felfelé nézzenek. A rétegeket permetezzük meg vízzel. Ha a palack megtelt, tegyük vissza a kupakot, és a kupak nyílásán szórjunk még egy kevés földet. Tegyük a palackot meleg és világos helyre, és hetente egyszer öntözzük meg. A bőséges hajtásos termés már 14 nap alatt elérhető.

Mikor ültessük a hagymát

A hagymát kétféleképpen ültethetjük: magról vagy dughagymából. A dughagyma apró hagymácska, amelyet vetőmagból neveltek, és általában könnyen beszerezhető a boltokban. Az ültetés időpontja tavaszra vagy őszre eshet, de a kertészek többsége a tavaszi ültetést részesíti előnyben. Ha szeretnéd megtudni, hogy pontosan mikor kell hagymát ültetni, olvass tovább.

Ültetés tavasszal

Vetőmag

Már február végén, de legkésőbb április közepén elkezdhetjük a hagyma magról történő termesztését. A magok még nagyon alacsony hőmérsékleten (3-5 °C körül) is hatékonyan tudják hasznosítani a talaj nedvességét a csírázási folyamat elindításához.

Dughagymák

És mikor ültessük a dughagymát? Ne siessünk, és várjunk legalább március végéig. A dughagymák sokkal érzékenyebbek a hidegre, mint a magok, ezért ne féljünk várni április közepéig. Ha túl korán duggatjuk el a hagymát, fennáll a fagykárok veszélye, ami növeli a gombabetegségek kockázatát. Ha csak április 20. után jut eszünkbe az ültetés, valószínűleg gyengébb lesz a termés. Minél később ültetjük a hagymát, annál célszerűbb inkább a dughagymákat részesíteni előnyben a magokkal szemben.

Hagyma ültetése ősszel

Az őszi ültetésnek két nagy előnye van. Egyrészt jóval korábban betakaríthatjuk a termést, másrészt a növények védettebbek a tavaszi kártevőkkel szemben, amelyek csak tavasszal élednek újra. A dughagymák tél előtt gyökeret eresztenek, de csak tavasszal hajtanak ki – ezt a melegebb hónapokra tartogatják. A hagyma hosszú vegetációs időszakkal rendelkezik, így a termés csak a következő nyáron érik be. Az ideális időpont az ősz eleje (szeptember). Ha októberben ültetünk, akkor olyan fajtákat válasszunk, amelyek jobban ellenállnak a hidegnek. Fontos, hogy ültetéskor a hőmérséklet ne csökkenjen 5 °C alá.

Ősszel magot is vethetünk, de inkább a rövid nappalos fajtákat (pl. téli fajták) előnyösebb választani. Ezek azonban a betakarítás után kevésbé tartósak, és gyorsabban kell felhasználni őket.

Hogyan, hová és mivel ültessük a hagymát?

A gazdag termés és a szép, nagy hagymafejek érdekében elengedhetetlen a napos és meleg fekvés. A legkisebb árnyékolás (pl. gyümölcsfák által) hátrányosan befolyásolhatja a termés méretét. A helynek melegnek kell lennie, mert a hideg és nedves talajban a növények hajlamosabbak a betegségekre. Válasszunk könnyű, agyagos-homokos talajt, mert a nehéz, agyagos talajban nagyobb a gombás betegségek kialakulásának veszélye.

Ültetés előtt alaposan lazítsuk fel a földet. Az ágyás javítására használjunk univerzális kerti komposztot, amely tőzeg, ásványi műtrágya és őrölt dolomit keverékéből áll. Tartalmazhat kloridmentes NPK műtrágyát is, amely elősegíti a gyors gyökeresedést. Ügyeljünk arra, hogy legalább 3 évig ne ültessünk hagymás növényeket ugyanarra a helyre.

Hagyma csávázása ültetés előtt

A csávázás célja, hogy elpusztítsuk a vetőmag felületén vagy belsejében lévő kórokozókat. Míg a kismagvú zöldségek esetében szárazon történik a csávázás (speciális porral), addig a nagymagvú zöldségeknél (hagyma, fokhagyma) a csávázószert vízzel hígítjuk a csomagoláson található utasítások szerint. A csávázást leggyakrabban a hagymás növényeknél alkalmazzák. A hagyma esetében véd a kártevők és a rothadás ellen.

Hogyan csináljuk? A magokat a csomagoláson feltüntetett ideig áztassuk az elkészített oldatban, majd csepegtessük le, és szárítsuk meg jól szellőző helyen. A csávázásra széles spektrumú szerek 0,4%-os koncentrációja (4 ml szer/1 liter víz) ajánlott.

Hogyan csávázzunk természetes módon?

Ha szeretnénk elkerülni a vegyszereket, próbáljunk ki egy természetes módszert: a forró fürdőt. A hagymákat 25 percre 50 °C-os vízbe áztatjuk. Fontos, hogy a vizet folyamatosan ezen a hőmérsékleten tartsuk, mert a forróbb víz tönkreteheti a hagymát. Ez a módszer hatékony a kártevők, vírusok, baktériumok és penész ellen. A penész ellen hatékony a zsurlófőzet is. Ehhez 100 g szárított zsurlófűvet áztassunk egy liter hideg vízben 24 órán át. Ezután 30 percig főzzük, majd hűtsük le 50 °C-ra, és áztassuk benne a hagymákat 25 percig.

Mi után (ne)ültessük a hagymát

A jó termés érdekében nemcsak a homokosabb talaj, a meleg és a napos fekvés fontos, de az sem mindegy, hogy milyen növények voltak előtte az ágyásban. Ha póréhagyma, fokhagyma, hüvelyesek vagy káposztafélék voltak az elővetemények, nagyobb a betegségek és kártevők terjedésének kockázata. Mely elővetemények nem károsítják a hagymát?

Sárgarépa,
retek,
saláta,
petrezselyem,
uborka,
paradicsom.

Mit ültessünk a hagyma mellé?

A hagyma jól érzi magát brokkoli, karfiol, mangold, paprika, cékla és paszternák társaságában. Leggyakrabban sárgarépával együtt ültetik, mivel kölcsönösen védik egymást. A spenót, uborka, káposzta és karfiol is jó társ a hagymának.

Hogyan kell ültetni a dughagymát

Még a kezdő kertészek is könnyedén el tudják ültetni a dughagymát. A tavaszi ültetés előtt tegyük hűvös helyre a dughagymákat, és takarjuk le őket zsákvászonnal. Így a dughagymák „edzettebbek” lesznek, és nem szenvednek olyan nagy hőmérsékleti sokkot, amikor hideg talajba kerülnek. A dughagymákat gyökerekkel lefelé ültessük úgy, hogy a felső rész kissé kiemelkedjen a földből. A dughagymák között hagyjunk 5-8 cm távolságot, a sorok között pedig 20-30 cm-t. Ültetés után öntözzük meg a dughagymákat.

Hagyma ültetése vetőmagról

A magról való termesztés tartósabb és jobb minőségű termést eredményezhet. Előnye, hogy több fajta közül választhatunk, mint a dughagyma esetén, viszont a hagyma kisebb lesz. Hogyan kell eljárni? A magokat 2-3 cm mélyen, egymástól 25-30 cm távolságra lévő sorokba vetjük. Egy hónap múlva tépd le az első leveleket a gyenge és felesleges darabokról, hogy a termésnek elegendő hely maradjon a növekedéshez. Július vége és szeptember vége között kezdenek érni.

A legelterjedtebb fajták

A hagyma elengedhetetlen összetevője számos ételnek, az omlettektől a valódi francia hagymalevesig. Egyedi íze mellett gyógyhatásai is ismertek, amelyekre az emberek évszázadok óta támaszkodnak. Számos különböző formájú, méretű és színű fajtája létezik, amelyeket mind kissé másképp használnak. Melyek ezek a fajták?

Sárga: Ez a legsokoldalúbb fajta, szinte minden háztartásban megtalálható. Számos ételhez felhasználható, hőkezelés hatására édesebb és lágyabb lesz az íze. Kiválóan sűríti a leveseket és mártásokat, húshoz és tojássütéshez is remekül használható.
Lila: Gyönyörű, intenzív lila színe van, és a sárga hagymához képest finomabb íze. Gyakran találkozhatunk vele salátákban, hamburgerekben, szendvicsekben vagy "chutney"-kban.
Fehér: Kiválóan alkalmas hideg ételekhez, például salsához, guacamole-hoz, mexikói szószokhoz, valamint zöldsalátákhoz és szendvicsekhez. A sárga hagymához képest finomabb íze miatt sok ételben helyettesíthetjük vele.
Salottahagyma (mogyoróhagyma): Bár botanikailag a fokhagymafélék családjába tartozik, gyakran tévesen hagymának nevezik. Ez a növény több kisebb hagymát fejleszt, amelyek fürtöt alkotnak. Finom íze miatt, amelyben felfedezhető a fokhagyma aromája is, elsősorban hideg ételekhez használják.
Tavaszi hagyma: Más néven „csemegehagymaként” ismert, és már kora tavasszal megkezdhető a termesztése. Lágyabb, enyhébb ízvilága van, mint a hagyományos hagymának, ezért kiválóan illik számos tavaszi ételhez. Salátákhoz, krémekhez vagy akár burgonyapüréhez is tökéletes választás.

Hogyan termessz fokhagymát? Hogyan termessz paradicsomot?

A fent említett fajtákon kívül léteznek kevésbé ismert hagymafajták is:

Téli sarjadékhagyma: Fagyálló, kétéves növény, melynek leveleit elsősorban finom íze és magas C-vitamin-tartalma miatt használjuk.
Tavaszi hagyma (egyiptomi hagyma, póréhagyma): Fagyálló, kétéves hibrid, amely az őszi és a konyhahagyma keresztezéséből származik. A növény virágszára akár az egy métert is meghaladhatja, és sarjhagymákat nevel rajta. Amikor ezek kifejlődnek, súlyukkal a föld felé hajlítják a szárat, ahol kihullanak, majd gyökeret eresztenek. Ezt a fajtát főleg hegy- és dombvidéki területeken termesztik, ahol a kora tavaszi időszakban friss zöldhagyma-ellátást biztosít – még akkor is, amikor tavasszal a veteményeseket hó borítja.
Őszi hagyma: Ez a rövid nappalos fajta a legkorábbi zöldtermés és a korai friss hagyma betakarítására szolgál. Nagy, gömbölyded vagy enyhén lapított alakú, lágy, fehér húsú hagyma.

Receptek grillezett zöldségekhez Receptek a legjobb grillnyársakhoz

Betegségek és kártevők

Más zöldségekhez hasonlóan a hagymát is megtámadhatják különböző betegségek és kártevők. A betegségek kórokozói több évig is megmaradhatnak a talajban, ezért minden évben változtassuk meg a hagyma ültetésének helyét. A betegségek megelőzése érdekében a vetőmagot és a dughagymát ültetés előtt páclében vagy forró vízben kezeljük. A rothadás leggyakrabban a dughagymából nevelt növényeket érinti, de a talaj túlzott nitrogéntrágyázása is okozhatja – ezért nem ajánlott a nitrogénműtrágyázás a hagyma esetében. Melyek a leggyakoribb betegségek és kártevők, és hogyan lehet ellenük védekezni?

Csigák és meztelen csigák

Ezek a kártevők a nedves, árnyékos helyeket kedvelik. Nem válogatósak, szinte bármilyen növényt megrágnak. A megelőzés érdekében távolítsuk el a gyomokat és a nedves, árnyékos helyeket. A csigákat kézzel is eltávolíthatjuk, vagy speciális csigaölő szereket használhatunk.

Antraknózis (nyaki rothadás)

Ez egy gombás betegség, amelyet a gyümölcsökön megjelenő fekete foltok jellemeznek, és fertőzött dughagymákkal terjed. A betegség a hagyma növekedése során rejtve marad, és csak a betakarításkor, tároláskor vagy hosszú esős időszak után válik láthatóvá. A fertőzött hagyma korábban kihajt, mumifikálódik vagy rothad. A betegség a póréhagymát, a snidlinget és a salottát is megtámadhatja. A leghatékonyabb védekezés a dughagymák pácolása ültetés előtt.

Hagyma peronoszpóra

Ez a legveszélyesebb betegség, amely jelentősen csökkentheti a termést és a tárolhatóságot. Kezdetben sárgás foltok jelennek meg a növény minden zöld részén. Ezeket fokozatosan szürke vagy barnásszürke gombás bevonat borítja. A foltok egyre nagyobbak lesznek, összeolvadnak, és a levelek elszáradnak. A levelek részleges vagy teljes elpusztulásával a növény növekedése leáll. Kicsi, gyakran éretlen hagymákat fejleszt, amelyeket nem lehet tárolni. A betegség minden hagymafajtát megtámad, és különösen esős időben terjed. Ha a területen gyakran jelentkezik ez a betegség, akkor vegyszeres védekezésre van szükség. A termés megvédéséhez 10-14 napig tartó rendszeres permetezés szükséges.

Fehérpenészes (szkleróciumos) rothadás

A betegség 15-20 °C körüli, nedves körülmények között terjed a legjobban. A gomba micéliuma (egymásba fonódó rostok csoportja) megtámadja a növény gyökereit, és gombás bevonatot képez rajtuk, ami apró fekete képződmények, úgynevezett „szkleróciumok” kialakulását okozza. A betegség a savanyú, nitrogénben dús talajban terjed a legjobban. A talajban akár 10 évig is elélhet. A leghatékonyabb védekezés a vetőmag és a dughagyma ültetés előtti pácolása.

Fonálféreg

A fonálféreg jelentős károkat okozhat a kertben. A lárvái képesek áttelelni a talajban, és kora tavasszal megtámadják a fiatal növényeket, amelyek nedvével táplálkoznak. E kártevő fertőzése csavarodott és deformálódott levelekben nyilvánul meg, amelyek később elszáradnak. A hagyma alja megreped, és az egész növény fokozatosan elrothad. Ha a fonálféreg megfertőzte a talajt, akkor 4-5 évig nem szabad ugyanazon a helyen hagymát termeszteni. A termést részben meg lehet védeni a már fertőzött növények eltávolításával és a talaj megfelelő fertőtlenítésével ültetés előtt. A termőhelyek rotációja is tanácsos.

Póréhagymafej-aknázólégy

A póréhagymafej-aknázólégy egy olyan légy, amely a póréhagymát és a dughagymából vagy őszi vetésből termesztett vöröshagymát támadja meg. A fertőzés tünetei világos pontok, később pedig lyukak, amelyeket körülbelül 2 mm nagyságú lárvák okoznak. A lárvák a levelek alsó oldalára lerakott petékből kelnek ki. A növények e kártevő elleni védelmének megelőző intézkedései közé tartozik a rendszeres ellenőrzés, valamint a biológiai vagy vegyszeres védekezés. A Diglyphus isaea nevű fürkészdarazsak bevetése is hatékony lehet.

Hogyan válassz kártevőirtó terméket?

Mikor kell betakarítani a vöröshagymát

A betakarítással ne siessünk, mert a túl korán kihúzott növények nem tárolhatók. Először az ősszel ültetett hagymát szedjük fel. A betakarítás időpontja általában májusban vagy júniusban van. Ezt követően kezdjük meg a tavaszi ültetésből származó termések betakarítását: a dughagymából ültetett hagymát július–augusztus között, a magról vetett hagymát pedig szeptemberben szedjük fel. A beérett hagyma felismerhető a megszáradt, sárguló és lefekvő levelekről. Akkor érdemes betakarítani, amikor a levelek teljesen megszáradtak.

A betakarításhoz válasszunk száraz időjárást, amely megkönnyíti a termés kihúzását a földből. A termést terítsük szét rácsra vagy faládákra, és hagyjuk száraz helyen megszáradni. Egyes kertészek előtte néhány napig szabadon hagyják a kertben, ahol a nap segít a száradásban. Annak érdekében, hogy a hagyma minél tovább elálljon a tárolás során, hagyni kell megfelelően kiszáradni. Ez körülbelül egy hónapot vesz igénybe.

A zöldségek és gyümölcsök feldolgozása: befőttek, gyümölcslevek, saláták

Téli tárolás

A megfelelően tárolt hagyma tökéletes állapotban akár több hónapig is eláll. Hogyan kell eljárni?

Az alaposan megszárított terményeket hűvös, száraz helyen tároljuk.
Az ideális tárolási hőmérséklet 4-6 °C.
Ha túl meleg helyen hagyjuk, csírázni kezd.
Tároljuk 65-75%-os páratartalom mellett.
Jól meglesz a konyhapulton, a kamrában, de az erkélyen (amíg nem fagy) vagy egy nem túl nedves pincében is.
A vöröshagymának jó szellőzésre van szüksége, hogy ne kezdjen el rothadni.

Hogyan tárold a hagymát a lakásban

Miután a termés teljesen megszáradt, vágjuk le a megszáradt virágfejeket és gyökereket, valamint távolítsuk el a száraz héjakat, amelyek könnyen eltávolíthatók. Tároljuk a termést egy rétegben egy faládában vagy egy speciális zöldség- és gyümölcstároló zsákban, ahol lakáskörülmények között tavaszig eláll.

Egy másik lehetőség a hagymák befonása. Kössük össze a szálakat, és akasszuk fel a fonatot egy száraz helyre, például a konyhába, ahol szintén feldobja a teret. A fonatból ne húzzuk ki a darabokat, hanem szükség szerint vágjuk le őket, hogy a fonat ne bomoljon ki. Harisnyában is tárolhatjuk, és felakaszthatjuk a kamrában. Ennél a módszernél az egyes darabokat csomókkal válasszuk szét, és mindig annyi darabot vágjunk le, amennyire szükségünk van.

Élelmiszerek tárolása a hűtőben Mit hova tegyünk a hűtőben és miért fontos a helyes elrendezés