Hogyan kell elsősegélyt nyújtani?

Az elsősegélynyújtásnak megvannak a maga szabályai. Akár otthon, akár nyilvánosan teljesíted ezt az erkölcsi kötelezettséget, kövesd az alábbi szabályokat.

Maradj nyugodt

Hideg fejjel és koncentrálva gyorsabban és megbízhatóbban fogsz felbecsülni egy helyzetet.

Hívd a segélyhívó számokat

Azonnal kérj segítséget az ingyenesen hívható 104-es vagy a 112-es telefonszámon, és mondd be a következőket:

• a neved,

• a helyzet leírása, tartózkodási hely,

• az érintett személyek száma és állapota.

Első a biztonság!

Ha a körülmények nem biztonságosak, ne próbálj meg más személyeket megmenteni. Ne próbálkozz beavatkozással, ha fennáll az alábbiak veszélye:

• áramütés,,

• tűz vagy maró anyagok okozta égési sérülések,

• fulladás,

• robbanás.

Mérd fel, hogy fennáll-e áramütés vagy tűz keletkezésének veszélye. Ha a megszakító vagy a készülék kikapcsolható, tedd meg. Ha közúton tartózkodsz, kapcsold be a vészvillogót, helyezd el az elakadásjelző háromszöget a járműved mögé, és viselj fényvisszaverő mellényt. Idegenekkel való érintkezéshez jobb, ha eldobható latex kesztyűt használsz, és a fertőző betegségek átvitelének veszélye miatt kerüld a testnedvekkel való közvetlen érintkezést.

​

Eszméletlen emberrel találkozhatsz autóbalesetben vagy munkából hazafelé jövet. Ha olyan személyt találsz, aki eszméletlennek tűnik, próbáld meg megszólítani vagy felrázni. Ha nem reagál egyik ingerre sem, fordítsd a hátára, és kissé döntsd meg a fejét, hogy megtisztítsd a légutait.

Figyeld meg a mellkas mozgását és a szájból kiáramló levegőt, hogy a sérült lélegzik-e. Ha a légzéssel nincsenek problémák, továbbra is figyeld az egészségi állapotát, kezeld az egyéb sérüléseket, és várd meg a mentők kiérkezését. Ha az áldozat zihál, vagy nem lélegzik, fogj hozzá az újraélesztéshez.

​

A szívroham tipikus tünete a fájdalom, nyomás és az égő érzés a szegycsont mögött, a fájdalom a bal karba, az állkapocsba vagy a hátba sugárzik.

A szívrohamot gyakran hirtelen szédülés, izzadás és szapora légzés kíséri.

Ha az érintett eszméleténél van, helyezd kényelmes helyzetbe, a fejét és a lábát megtámasztva, és várd meg a mentők kiérkezését. A mozgásképtelen személy a földre is leültethető, vagy ülve a falnak támasztható.

Ha nem lélegzik vagy elvesztette az eszméletét, folytasd az újraélesztést.

A mély sebre, amelyből ritmikusan spriccel a vér, helyezz nyomást (lehetőleg egy ruhadarabbal vagy egy sebészkesztyűvel), vagy készíts nyomókötést. Erős vérzés esetén szorítsd el a végtagot kb. 1 cm-rel a seb felett.

Egy kisebb vérző seb gyors kezeléséhez a megfelelő eszközökre lesz szükséged. Az otthoni vagy útközbeni elsősegély dobozból ne hagyd ki a fertőtlenítőszert (nem csípős változat is kapható), a ragtapaszokat, a steril kötszereket és a rugalmas kötszereket.

Ne próbáld meg saját magad helyre rakni vagy rögzíteni a ficamot és a törést. Ha lehetséges, ne mozgasd a sérültet. Ez alól kivételt képezhetnek az ujjtörések, vállficamok vagy kézsérülések, amikor például fel lehet kötni a végtagot.

Zárt sérülések esetén gondoskodni kell a sérült kényelméről, hogy a sérülés a lehető legkevésbé fájjon, és hogy ne fázzon.

Nyílt törés esetén óvatosan fedd le a törést steril kötéssel. Súlyosabb sérülések esetén ne adj a sérültnek inni vagy enni műtét esetére. Minden esetben orvoshoz kell fordulni.

Óvatosan távolítsd el az égés forrását (tűz, áram, sav, forró gőz), és hűtsd le az érintett területet hideg vízben vagy hideg folyó csapvíz alá merítve.

Ne kenj kenőcsöt a sebre, ne szúrd ki a hólyagokat, és ne próbáld meg letépni a sérült ruházatát.

Fordulj orvoshoz felnőtteknél 3. fokú, gyermekeknél 2. fokú vagy két tenyérnél nagyobb égési sérülések esetén. 

Próbáld kideríteni a mérgezés okát az érintett személytől, szemtanúktól, vagy a környezet átvizsgálásával (folyadékos palackok, maradékokat tartalmazó dobozok). Ha a személy eszméleténél van, adj neki egy pohár vizet, és ellenőrizd az állapotát. Ellenkező esetben helyezd stabil oldalfekvésbe, és ellenőrizd a légzését és a pulzusát.

Hívj orvost, és gondold át, hogy mi okozhatta a mérgezést (esetleg hányásmintát is vehetsz).

Soha ne hánytass!

Konzultálj az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat (ETTSZ) szakértőivel a következő, belföldről díjmentesen hívható számon, ahol mérgezés vagy annak gyanúja esetén kérhetsz információt:

+36 80 201 199

​