Városi kert urban jungle stílusban

Amikor mész hazafelé, és már a sarokról látod a virágba borult ablakot, ez nemcsak modern, hanem gyönyörű látvány is egyben. Ráadásul az elmúlt években világossá vált, hogy a természettel való harmóniában élni a városiak számára is nagyon fontos. A zöld növényzet lehetővé teszi az ember számára, hogy megszabaduljon a mindennapi gondoktól és a stressztől, visszatölti a szükséges energiát, és szó szerint segít abban, hogy ismét vehess egy tiszta, mély lélegzetet. Végül is a zöld a béke és a harmónia színe. Miért lenne tehát egy ablakpárkányod csak a por összegyűjtésére és a sokszor felesleges apróságok elrakására? Alakítsd ki a tökéletes minikerted az ablakon kívül és rajta.

Egy minikert az ablakban, ami örömmel és büszkeséggel tölt el

A szép virágok, az illatos és friss fűszernövények, illetve az ízletes házi zöldségek nem csak a kertek és a családi házak tulajdonosainak kiváltsága. Még egy panelházban, az ablakon kívül vagy az ablakpárkányon belül is képes lehetsz erre a varázslatra. Különféle, kevésbé igényes fűszernövényeket termeszthetsz az ablakpárkányon. Tégy egy próbát olyan jól bevált klasszikusokkal, mint a bazsalikom, a citromfű, a menta, a metélőhagyma, a petrezselyem vagy a kapor, amelyeket már nehezebb megtalálni a boltban. Ha lédús paradicsomba vagy uborkába szeretnél beleharapni, akkor sincs gond.

Az otthoni ablakkertészkedés alfája és omegája a virágcserép vagy virágláda helyes kiválasztása, amelynek nem csak a funkcióját kell betöltenie, hanem harmonizálnia is kell a környezettel és ki kell egészítenie az otthon összképét. A legalapvetőbb szabály, hogy a virágcserép vagy virágláda alja lyukas legyen, amivel könnyen megelőzhető a gyökerek rothadása. Ha a cserepeket még esőben is kint tartod, akkor mindig ellenőrizd, hogy a cserépalátét nincs-e tele vízzel.
Ahhoz, hogy a növényeid az ablakban virágozzanak, megfelelő talajra lesz szükségük. Ideális egy speciális táptalaj vásárlása kertészetben vagy szaküzletben, amely alkalmas zöldségek, gyümölcsök, fűszernövények vagy más növények termesztésére. Még mielőtt a növényeket vagy a magokat elültetnéd, keverd össze kis mennyiségű homokkal vagy polisztirol golyókkal, hogy a talaj levegősebb legyen.

De ha a szíved jobban dobog az illatokért és a vizuális élményért, mi sem egyszerűbb, mint az ablakot egyetlen színes virágágyássá varázsolni. Az ablakkertekben a leggyakoribb virágok közé tartozik a muskátli, a begónia, a csokrosinda, a hegyescsúcsú futóka, a nyílgyökér, az orchidea, a torma, a bromélia, a muskátli, a spárga és más fénykedvelő növények. A szobanövények és kültéri növények termesztése során ügyelj arra, hogy napközben mennyi napsütés éri a lakást, és ez alapján fontold meg a növényválasztást. Egyes virágok számára veszélyes lehet az ablak melletti hőmérsékletingadozás, és előfordulhat, hogy itt nem boldogulnak.

Melyik szobanövény fog boldogulni északon, délen, nyugaton vagy éppen keleten?

• A déli oldal egyértelműen elsősorban a pozsgásoknak, kaktuszoknak és a fügéknek kedvez. A déli oldalon a hibiszkusz, a muskátli, a leander és más fénykedvelő növények is hálásak lesznek.
• Az északi oldal leginkább a hidegkedvelő és úgynevezett szívós növények számára előnyös, amelyek nagyon alacsony vagy minimális fényigényűek. A páfrányok, a szobaliliom, a spárga vagy a hortenzia is jól virágzik itt.
• A nyugati oldal remek választás a legtöbb szobanövény számára, amelyek alacsonyabb fényigényűek és nincsenek rászorulva a napsugarakra. Ültess például begóniát, broméliát, kaméliát vagy szobahársot a nyugati fekvésű ablakokba.
• A keleti oldal korlátozott mennyiségű napfényt biztosít. Ezért célszerű a keleti oldalra olyan növényeket helyezni, amelyek fénykedvelőek, de nem tűrik a közvetlen napfényt. Itt ráadásul nem kell az igen gyakori öntözéssel foglalkozni. A régi ismerősök, mint a begóniák, a fuksziák és a páfrányok tökéletesek ide.

Tipp: A kaktuszok és a pozsgások kiváló választások az ablakpárkányra. Minimális gondozást igényelnek, de az öröm, amit egy nyíló kaktuszvirág okoz, felbecsülhetetlen.

Az iroda- és lakóépületeken megoldást jelent a tetőkertek kialakítása arra, hogy a természetet, a zöldet és az egészségesebb környezet egy darabját elhozd a természetet perifériára szorító sűrűn beépített városokba. Ennek köszönhetően a növényzet már nem olyan ritka, és nemcsak a hétvégi kirándulásokon érhető el.

A zöldtetők kizárólag pozitív tulajdonságai már régóta ismertek. Előnyük nem csak a szemet gyönyörködtető és nyugtató zöld szín, a kellemes természetes hangulat vagy a virágillat, hanem praktikus oldaluk is van. A zöldtetős kertek kiváló hő- és hangszigetelők is, amivel bármilyen csúnya garázst, fészert vagy kertes házat feljavíthatsz – tökéletesen egyensúlyban tartják a hőmérsékletet. Ugyanakkor már Salamon király uralkodása óta ismerték a tetőkertek minden előnyét az ókori Ninivében, amit a régészeti feltárások is megerősítettek.

Minden tetőkert alapja a minőségi vízszigetelés, amihez védő geotextíliát kell lefektetni. Ha úgy döntesz, hogy egy kertet építesz a tetőn, amit szeretnél időnként körbejárni, akkor olyan megerősített felületeket is kell építened, amelyek lehetővé teszik az emberek mozgását, és csak ezután fektesd le a vízelvezető réteget, amely biztosítja a felesleges víz elvezetését. Csak az utolsó réteg áll speciális táptalajból zöldtetők és növényzet számára. Válaszd a lehető legkönnyebb és legjobb légáteresztésű talajt. Ebben az esetben jó segítség lehet az ásványi zeolit, amely nagyon könnyű, és nagyobb nedvszívó képességet adhat a talajnak.

Milyen típusú tetőkertek léteznek?

A zöldtetők kitűnően kompatibilisek a környezetükkel, és mindenféle ötlet megvalósítható velük. Két alapvető fajtára oszthatók:

• Intenzív zöldtetők, amelyek anyagilag és művelési szempontból is viszonylag igényes területhez tartoznak. Az intenzív zöldtetőket jellemzően évelő növényekkel, fűvel, hagymás, egynyári növényekkel, cserjékkel, fákkal és kisebb fákkal telepítik.
• Az extenzív zöldtetők ezzel szemben olcsóbb és sokkal kevésbé igényes megoldást jelentenek, mivel az ide szánt növényzet csak minimális gondozást igényel. Az ültethető fajok száma korlátozott, és elsősorban pozsgásokra, évelő növényekre, kevésbé igényes fűszernövényekre és ellenálló mohákra összpontosul.

A közösségi kertek az elmúlt évek slágerei voltak, és ma már nem az a helyzet, hogy csak a nagyvárosiak éheznek a természet ilyen jellegű darabjaira. Mit is kell érteni ezen kifejezés alatt? A közösségi kertek többnyire kisebb kertek a városban, amelyeket egy bizonyos csoport/közösség kezel és gondoz. Megjelenésükben, funkciójukban és rendeltetésükben nagyon változatosak. Állhatnak egy vagy több virágágyásból, parkosított szomszédos udvarokból, egy szezonos pop up kertekből vagy lehetnek akár nagyobb kertek is, amely nem csak a növénytermesztés szerelmeseinek, hanem a közeli szomszédoknak is képesek élelmiszert termelni.

Hogyan válhatsz egy közösségi kert részévé?

Ha szeretnél egy közösségi kert részévé válni, ahol megművelhetsz egy darab földet, akkor két lehetőséged van.

1. Nézz körül a környezetedben. Figyeld meg, hogy működik-e már valahol egy közösségi kert, milyen kapacitással rendelkezik, és mit tehetsz, hogy a részese legyél. A legtöbb közösségi kert a választott felügyelőjével való baráti megegyezés elvén működik. Figyelembe véve, hogy a közösségi kertek többsége a hűségre, a barátságos és vendégszerető szemléletre épül, amelynek célja nemcsak a föld megmunkálása, hanem a közvetlen környékről érkezők összegyűjtése is, igyekeznek az érdeklődőket befogadni.
2. Indíts egy saját közösségi kertet, vagy találj helyet néhány magasított ágyásnak egy csomó lelkes szomszéddal együtt. Egyáltalán nem bonyolult. Elsősorban a megfelelő helyet kell kiválasztani, ahol reális közösségi kertet létesíteni. Ezután fordulj a közvetlen tulajdonoshoz, a legtöbb esetben a városhoz vagy egy adott városrészhez, ami hozzájárulna egy zöldfelület kialakításához. A helynek könnyen megközelíthetőnek kell lennie, és víznek is kell lennie a telken, ami kulcsfontosságú minden növény termesztésében, és az áram is jól jöhet. Ha sikerült helyet biztosítani, akkor rátérhetsz magára a szervezésre, amely magában foglalja a közös bankszámla létrehozását, az elnökválasztást és az egyéb feladatok felosztását. Az is jó, ha a közösségi kert működtetésére megpróbálunk támogatást szerezni, ami fedezné az induló beruházást. Az utolsó, és sokszor a legnehezebb dolog a környék érdeklődésének felkeltése és az újonnan kialakított közösségi kert zavartalan működésének biztosítása, amit mások veled együtt gondoznak és művelnek.

Miért jók a közösségi és az ehető kertek a városoknak?

A közösségi kertek egy kis zöldet visznek a nagy és kisebb városok gyakran betondzsungel szerű megjelenésébe, új életet és a béke oázisait hozva létre a köztereken. Másodlagos haszna a város számára a tény, hogy ez a legtöbb esetben egyáltalán nem üríti le a városkasszát, mivel maguk a lakosok kezelik és finanszírozzák az újonnan kialakított zöld parkokat, kerteket. A közösségi kertek bizonyítottan mérséklik az éghajlatváltozás hatásait, például a jobb biodiverzitás formájában.

Az ember akkor érzi jól magát, ha a természet egy darabkájában kipihenheti magát a nagyvárosi nyüzsgéstől. Emellett érdemes megjegyezni, hogy a közösségi kertek lehetővé teszik a helyi komposztálás javítását. Így nem csak a klasszikus kerti növényzet, hanem a háztartásokból származó közönséges biohulladék is komposztálható, amely a mindennapi élet során viszonylag nagy mennyiségben halmozódik fel. Ez is az egyik lehetséges út a fenntarthatóság és az önellátás felé.

Tipp: Ha termelsz valamit, például egy kis ágyáson, jobb mindenre felkészülni, mert bármi megtörténhet. Ezért, írd fel a következőket: öntözőkanna, kerti kesztyű, doboz, virágcserép, minőségi magok, növénytámasz, vizeshordók és minden, amit csak el tudsz képzelni.